Kultúrában utazunk

Ráadásul most nem a víz vegyjelét értjük rajta, a H2O  hátrányos helyzetű gyerekeknek készült oktatási program elnevezése. A hivatalos nevén „Hátrányos Helyzetűek Oktatása” elnevezésű projektet az USA-ban fejlesztették ki, de a magyar viszonyok mellett is kiválóan alkalmazható. A mai Kistérségi Tehetségnapon erről is hallhattunk előadást az ANK színháztermében.

 Miért kezd egy nagy, számítástechnikával foglalkozó részvénytársaság hátrányos helyzetű gyerekekkel és pedagógiai programokkal foglalkozni? A válasz egyszerű, legalábbis dr. Kürt Sándor, a Kürt Zrt. elnöke számára. A társadalmi és szociális felelősségvállalás az, ami elindította cégét ezen az úton, amellyel a társadalom leszakadó részének irányába tesznek lépéseket, nyújtanak kezet azoknak, akik pusztán rossz szociális helyzetük miatt nem képesek az átlagos oktatási rendszerbe beilleszkedni és ott sikereket elérni.

Ahogy Kürt úr elmondta lapunknak, a programot a Stanford Egyetemtől vették át, amellyel a hátrányos helyzetű iskolák előnyös helyzetűvé alakíthatók. Az amerikai modell a magyar viszonyokra alakítva – és H2O névre keresztelt módszertanként – szerzett akkreditációt, így illeszkedik a hazai oktatási rendszerbe. Leglényegesebb eleme a Komplex Instrukciós Program, ami lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A program azért alkalmas a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában, mert a rangsorbeli problémák felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. A heterogén összetételű osztályokban lehetőséget ad a tanulóknak az együttműködési normák elsajátítására, valamint a sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztathatók.
A H2O olyan mértékig dokumentált, hogy franchise rendszerként bármely oktatási intézményben alkalmazható és jelenleg is sikeresen működik több iskolában.

Kürt Sándor szerint hasonlít a gyorséttermek rendszeréhez a módszer adaptálása, a lényeg az, hogy az ország minden pontján egységes szerkezetű legyen a képzés, elősegítve ezzel azt, hogy az eredmény is ugyanolyan legyen. Az Egyesült Államokban a módszert a sapanyol ajkú és afro-amerikai gyerekek felzárkóztatására, integrálására fejlesztették ki. Kevés verbális kommunikációval operál a képzés, amely feltárja és fejleszti mindazokat az adottságokat, amelyben az adott diák tehetséges. A módszerről a bogádi, a kozármislenyi, a kővágószőlősi, a pellérdi, a szalántai iskolák valamint a Nevelési Központ oktatási intézményeinek több mint 300 pedagógusa előtt beszélt. A Pécsi Kistérségi Társulás vezetője Pfeffer József szerint - aki részt vett a tehetségnap programján - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyaránt fontos feladat, a térségben akad példa mindkettőre szép számmal. Pécsett léteznek tehetségpontok, ahol az átlagosnál érdeklődőbb, tehetségesebb gyerekek fejlesztése folyik, ám vannak olyan térségek is a megyében, ahol zömmel halmozottan hátrányos helyzetű emberek, gyerekek élnek.

Délután a résztvevők megtekinthették a Nevelési Központ és a pécsi Művészeti Gimnázium tanulóinak előadásában a Hamupipőke táncjátékot. A produkcióval e két iskola köszöntötte Európa kulturális fővárosát. A tehetségműhelyként is működő csoport kiváló példája a tehetséges gyerekek, a kiváló szakemberek (esetünkben két Tehetségpont munkatársai), valamint a szülői részvétel teremtette lehetőségek egymásra találásának.