Kezdőlap > Kultúra > Zene > Virtus és Extázis - Gilbert Varga az egyetemes zenei nyelv egyik legkifinomultabb képviselője

Virtus és Extázis - Gilbert Varga az egyetemes zenei nyelv egyik legkifinomultabb képviselője

2019. október 15. kedd, 17:47 Zene
PDF
A Pannon Filharmonikusok október 19-i hangversenyén ismét maestro Gilbert Varga (képünkön) áll a karmesteri pódiumon. Az esten hallható lesz a Németországban élő japán Mayu Kishima hegedűművész Édouard Lalo Spanyol szimfóniájának előadásában, mely egyben a virtuóz művész magyarországi debütálása is.  (Fotó: PFZ)

Maestro Gilbert Varga a világ számos táján, Európától a Távol-Keletig szimfonikus együttesek művészeti vezetőjeként dolgozva évtizedeken át megtapasztalhatta a zenének a kultúrák felett álló, azokat összekötő dimenzióját, melyben a zeneszerzők nemzeti karakterei finom stílusjegyekben érhetők tetten.
Előadóművészetében az egyetemes zenei nyelv igénye a művek nemzeti és stilisztikai karakterének ismeretével párosul. Maximális kifinomultsággal képes a különböző zenék stílusjegyeit a közönség számára is hallhatóvá tenni és ezzel új fokra emelni az adott darab nyújtotta művészi élményt.

„Beszélek angolul, németül, franciául, egy kicsit olaszul és magyarul is, de ha valaki megkérdezi, melyik az anyanyelvem, azt kell mondanom, hogy a zene…” – fogalmazott Gilbert Varga.

Mayu Kishima, napjaink egyik legvirtuózabb japán hegedűművésze háromévesen kezdett hegedülni és 13 évesen már megnyerte a Nemzetközi Henryk Wieniawski Hegedűversenyt. Annak ellenére, hogy Japánban született, Németországban nőtt fel és egy évtizeden keresztül évi négy hónapot Oroszországban töltött, így elmondható róla, hogy többféle kultúrát is behatóan megismert. 

Az októberi koncerten Édouard Lalo Spanyol szimfóniájával mutatkozik be a magyar közönség előtt, tehát egy japán művész tolmácsolásában egy spanyol származású francia zeneszerző műve lesz hallható, mely a múltját tekintve várhatóan abszolút nem fog számára komolyabb nehézséget jelenteni. 

„Gyerekkoromban egyébként már játszottam ezt a művet, és nagyon örülök, hogy felnőttként ismét dolgozhatok rajta, hiszen egy bonyolult, de gyönyörű darabról van szó, ami színpompás, drámai, a tűzhöz hasonlatos, amit néha meg is kell tudni fékezni.” – mesélte a vele készült interjúban Mayu Kishima. 

A Lalo mű előtt Joseph Haydn E-dúr szimfónia nyitja az estet, mely a zeneszerző egy korai darabja. A mű érdekessége, hogy 1763-ból származik, a fiatal Haydn tollából, aki a megírásakor még csak másodmesterként dolgozott az Esterházy család zenekaránál. A kamara jellegű darab a vonós hangszereken kívül mindössze öt fúvóst foglalkoztat, azokat sem önálló szólammal. 

A műfajok összeolvasztását tetőzi be Szkrjabin Az extázis költeménye, mely nevében már nem is szimfónia, hanem minden érzéket magával ragadó költeményként szólal meg a koncert zárásaként. A mű célja a kozmosz, az érzékiség, a katarzisélmény elérése, a zenemű végére a közönség a szó szoros értelemben módosult tudatállapotba, extázisba kerül. 

A koncertre jegyek személyesen a Kodály Központ jegypénztárában vagy online a jegymestre.hu oldalon kaphatók. 


PFZ


Hirdetés
Hirdetés