Kultúrában utazunk

Nagyon vidám, zenés performansz keretében tudhatták meg december 17-én a Bóbita Bábszínház kamaratermébe tévedő gyerekek (és felnőttek), hogy ki az a Lápi Trotty, mit csinál a Drótszőrű Kaktuszevő és természetesen az is kiderült, hogy mit eszik a micsoda. Keresztesi József (képünkön rajzol) "Mit eszik a micsoda?" című gyerekverskötetének bemutatója után a szerzővel beszélgettünk. (Fotók: Mizerák Andrea)

- Mit eszik a micsoda, avagy hogyan jöttek a gyerekverskötet témái, illetve maguk a versek?

- Egy felkérésre jött az egész. Régebben írtam egy dalszövegkönyvet, A Karácsondi út címmel, de ezeknek a gyerekversekhez semmi közük nem volt, punk szövegek voltak. Egy kedves régi barátnőm, Elekes Dóra, aki akkoriban gyerekkönyvkiadónál dolgozott, megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedvem mondókákat írni leporelló formában, gyerekeknek. Beleegyeztem, ebből lett a könyvben is megtalálható Mind megette, puff neki ciklus. Közben Dóra elment ettől a kiadótól, én meg elkezdtem hosszabb szövegeket is írni. Szép lassan – bár a felkérésből nem lett semmi – megírtam egy gyerekverskötetet, melyet évekkel ezelőtt a Magvetőnek ajánlottam, amit ők el is fogadtak.

- A témameghatározás szintén a felkérés része volt? Hogyan születtek a szövegek?

- Nem, a téma nem volt megadva. Azt a főtémát találtam ki a leporellóhoz, hogy állatok esznek és meg is maradtam ennél, a kötet több mint háromnegyedében állatok esznek. Persze próbáltam más témák irányába mozdulni, de csak itt-ott sikerült. Beleraktam régebbi anyagokat is, ami gyerekversnek volt tekinthető. Négysorosakat akartam írni, az említett leporellóhoz, aztán jöttek hosszabb szövegek, meg volt egy-két régebbi ötlet. Amikor már tudtam, hogy könyvet kéne csinálni, akkor az elkezdtem célzottan gondolkodni egy-egy témán. Volt olyan vers is, ami a Jelenkorban megjelent, amit gyerekversnek szántam és nem az lett belőle. Illetve a kisebbik lányom, Rozi egyik versét is beleraktam, persze bele is írtam, hogy tőle van, nem én írtam.

- A gyerekeid illetve ismerős gyerekek kérnek ilyenkor témákat?

- A gyerekeim már nem, mert ők nagyobbak. Kilenc éves a legkisebb gyerekem. De előfordul egyébként. A Kígyászkeselyű című vers az úgy keletkezett, hogy egy barátnőm, aki Svédországban és Belgiumban él,írt a facebookon, amikor megtudta, hogy állatokról írok. Megkért, hogy arról írjak, mert az az ő egyik kedvenc állata az egyik állatkertben. Egy elég furcsa madárról van szó.

- A kötet tökéletes gyerekkönyv, mert szövegben nem sok, viszont szemet gyönyörködtető, mókás, színes képek vannak benne, amit lehet nézegetni, miközben a verseket hallgatjuk. Ugyanakkor nem csak gyerekeknek ajánlanám, mert a humoruk miatt a szövegek a felnőttek számára is abszolút élvezhetőek.

- Így van, duplafenekű szövegek vannak benne.

- Ha a leporelló formáról beszélünk, annak kis része szöveg és nagy része kép. Mit kell tudni a grafikusról?

- Először volt egy választott grafikusunk, aki végül nem tudta vállalni, ezért Nyáry Krisztián, amikor ő lett a Magvető vezetője, azt találta ki, hogy kihirdet egy nyílt pályázatot. Erre nagyon sok pályamunka érkezett, abból választottuk ki a kiadóval együtt Adonyi Gábort, aki egy Budapesten dolgozó grafikus, dizájner. Pár munkáját láttam és összeültem vele. Végigbeszéltük, hogy én mit gondolok, illetve ő mit gondol, tökéletesen elégedett vagyok a munkájával.

- A könyvbemutatón közreműködtek a Bóbita Bábszínház színészei, megzenésítették és előadták a verseidet.

- Sramó Gábor nagyon kedves volt, rögtön odaadta a kamaratermet. Matta Lóránték pedig egyből igent mondtak. (A könyvbemutatón közreműködtek: Czéh Dániel, Jankó Mátyás, Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt és a szerző – a szerk.) A bemutató előtt kétszer ültünk össze, összesen néhány órára, ebből állt össze a műsor.

- Ami véleményem szerint nagyon jól sikerült, visszaadtátok a könyv hangulatát. Nem gondoltátok, hogy ezt máskor is elő lehetne adni?

- Nem tudom, még nagyon friss a dolog. Lehet, hogy lehetne csinálni belőle egy műsort, kicsit kibővíteni, pofozgatni rajta. Az alapja szerintem megvan.

- Csakúgy, mint a könyvben, a bemutatón is illusztráltátok a verseket, csak itt táblarajzokkal. Ez is hirtelen ötlet volt?

- Nem, azt kitaláltuk, hogy illusztráljuk, össze is próbáltuk. Én is szeretek rajzolni, Jankó Mátyás is jól rajzol, megbeszéltük és egyszer megpróbáltuk, hogy mennyi időnk van egy képre és így időzítettünk. A rajzok persze rögtönzött irkafirkák voltak.

- Mikortól kapható a könyv?

- Már kapható nagyjából egy hete, városszerte, a Magvető adta ki.

- Egyéb szövegeidre lehet mostanában számítani?

- Most dolgozom egy hosszú verses mesén, ami Anyegin-strófákban íródik, ahogy Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című műve is. Nagyjából a kétharmada kész van. Száz feletti strófánál tartok, szeretném tavaszig befejezni. Ez egy kalandos, "rendes" mese történettel. A verses regény hagyományaihoz illeszkedik, a szerző, aki én vagyok, beleszól, sőt szegről-végről szerepel is a történetben.

- Mi lesz a címe?

- Azt nem tudom még. A sütemények világában fog játszódni. A Pagonynál két éve megjelent egy könyv, az volt a címe, hogy Kifli, a viking, amit a Pagony egyik rajzolója írt. A szerző olasz és angolul írta. Ez is leporelló volt, nagyon rövid sztorikkal. Sütemények, kiflik meg péksütemények voltak a hősei. Ezt a könyvet én fordítottam. Akkor jött az ötlet, hogy milyen vicces lenne egy olyan világ, ahol csupa sütemény lakik. Amint említettem, kalandos történet lesz, amiben elrabolják a királykisasszonyt, utána kell menni. A hőse pedig egy szegénylegény lesz, egy kiflicsücsök, akit kiköptek.

 A Görbe Bölények vonulása a Bóbita Bábszínház kamaratermében

A Drótszőrű Kaktuszevő - rajzolják: Jankó Mátyás és Keresztesi József

Verskoncerten: Matta Lóránt, Czéh Dániel, Kalocsányi Gábor

Előadja: Czéh Dániel (is)

Kalocsányi Gábor és a Majom utazása

Milyen lények veszik körül a Kéttalpú Embert?

A Bóbita dalárdája

A szerző dedikál (és rajzol)