Kezdőlap > Kultúra > Irodalom > Jelmezbál – balsorsok karneválja

Jelmezbál – balsorsok karneválja

2016. június 27. hétfő, 06:30 Major Zoltán Irodalom
PDF

Június 13-án Szentlőrincen és Pécsett mutatta be Grecsó Krisztián legújabb, néhány hónapja megjelent könyvét, a Jelmezbált. A Csorba Győző Könyvtár által szervezett pécsi kötetbemutató előtt az íróval beszélgettünk a műről, fogadtatásáról és a grecsói alkotófolyamatról. (Képünkön: Grecsó Krisztián és Balogh Robert, pécsi író a könyvbemutatón, fotók: CSGYK)

- A Jelmezbál országjáró körúton van, most épp Baranya megyében mutatod be. Milyen visszajelzéseket kaptál?

- A pécsi bemutató előtt Szentlőrincen jártam, ahol a közönség néhány tagja megrajzolt családfákkal várt, amit a könyv karaktereinek viszonyából állított össze. Volt olyan olvasó, aki már kétszer olvasta a kötetet, csoportokra osztotta a történeteket meg a szereplőket. Egy idős néni a regényhez kapcsolódó ajándékot is hozott, így köszönte meg az élményt. A könyv másfél hónapja jelent meg, ez elképesztő tempó. Nagyon meglepett és jól esett, hogy egy kis településen ilyen szeretettel, így fogadtak.

- Legújabb köteted családtörténet. Miért ez a könyv fő témája? Hogyan lehet műfajilag besorolni?

- Egyszer csak észrevettem, hogy a kötetben szereplő összes írás egy nagy közös gyökérről táplálkozik és szép lassan kialakul egy egységes univerzum. Ez egy családtörténet, ahol egymáshoz illeszkednek a családregény mozaikjai. Ha nagyon őszintén akarnék fogalmazni, úgy határoznám meg, hogy baloldali sorsok kereszteződéséről van szó, akik egyébként családban is élnek. Egy kiadó a műfaji meghatározáskor arra törekszik, hogy az egyszerű és átlátható legyen. Így a fent említett alcím nem lett volna megfelelő, habár alapvetően ellopott sorsok, egy nyomozás és még számos más téma köré szerveződik a történet. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor ez a mű műfajilag nem regény, és nem novelláskötet, hanem pusztán próza.

- Hogyan értelmezhető a mű címe?

- Az egyik főhősöm egy nagyon fontos jelmezbálba tart, ahol talán ki fog választani egy kislányt, akit örökbe fogad. Ám nem tudjuk meg, hogy mi történik vele, mert a fejezet végére épp, hogy odaér. Azonban nem egy esemény miatt adtam ezt a címet a műnek, hanem mert nagyon sok olyan elcserélt női sors van benne, ahol a karakter nem azt az életet éli, ami neki járt volna vagy szeretett volna magának, hanem egy másik sors lesz az övé. Leginkább ez a karneváli forgatag magyarázata.

- Miért ezt az idő- és dramaturgiai szerkezetet választottad?

- Annak több oka is van. Négy, a kötet alapját adó novellaszöveget kezdtem el továbbírni, amiket egységekben folytattam és úgy komponáltam meg, hogy bizonyos szempontból koherensek legyenek. Ezért kialakult egy egységes szerkezet, elkezdtem betölteni a vázat. Amikor észrevettem, mi felé haladok, már akaratlagosan döntöttem úgy, hogy minden történetnek más súlypontja, főhőse legyen. Egy-egy szereplő visszatérhet és vissza is tér egy másik szövegből, illetve keresztezi az adott karakter sorsát. Ahogy az életben is: ahányan vagyunk, annyi főszereplője van egy szituációnak. Csak a saját nézőpont számít, nincsenek mellékszereplők.

 

alt

Grecsó Krisztián dedikál

 

- Mióta érlelődött benned a Jelmezbál? Mikorra datálhatók az első motívumok, történetelemek létrejötte?

- Van egy-két szövegős, novella, ötlet, nyelvi elem, ami nagyon régi, tíz-tizenöt éves. Maga a szöveg viszont hetven-nyolcvan százalékban az elmúlt másfél évben keletkezett. Nagyon sok karaktert és szituációt át is emeltem egykori írásokból. Már előkészítés alatt álló írásból is használtam motívumokat, így azokat már nem is tudom megírni, egy szimpla novelláskötetet reménye ismét elszállt. Nálam azonban sokkal könnyebben válik egy novellaciklus regényalappá, állandóan továbbdolgozom, vagy mint a gyurmát, visszagyúrom. Nem tartom az érinthetetlenség szentségét, nem ragaszkodom hozzá, hogy egy könyvhöz kigondolt novella nagyjából változatlan maradjon. Nem biztos, hogy mire a nagyobb lélegzetű változat megírására kerül sor, ugyanaz a szöveg lesz. Ez néha jót tesz neki, néha rosszat. Sokan mondták például, hogy az eredeti Daru-novellaciklust – ami a Megyek utánad lett – sokkal jobban szerették, mert lényegesen karcosabb, keményebb, vadabb volt. A regény ahhoz képest lekerekítettebb szöveg lett.

- Ebben a könyvben is visszaköszönnek motívumok, helyszínek, szereplők előző regényeidből, akik és amik belesodródtak a Jelmezbálba. Mely írások elemeit lehet felfedezni?

- Nagyon erősen visszaköszön az Isten hozott, több helyen a Mellettem elférsz szereplői is visszajönnek, sőt, Szentlőrincen azt mondták, hogy használták a Mellettem elférsz családfáját is. Az előző regény, a Megyek utánad egyik jelenete is megidéződik. Ez mind teljesen tudatos volt.

- Fogod folytatni, továbbírni a Jelmezbált? Mi a következő írói kihívásod?

- Továbbírni nem tudom, egy párregényt szeretnék alkotni hozzá. Viszont nem tudom, hogyan fogom megcsinálni, több akadály is felmerül. Egyrészt formailag nem lehet olyan, mint a Jelmezbál, hiszen ezt a poént – töredezett szerkezet, variálás az idősíkokkal – itt már ellőttem. A másik nehezítés, hogy úgy kell megírni a maga rejtélyeivel, hogy önállóan érthető és élvezhető legyen. Viszont azt sem akarom, hogy aki a Jelmezbált olvasta, annak redundanciával teli legyen. Szándék van, ahogy a pécsi klasszikus mondja, illetve lendület, de majd meglátjuk, hogy ötlet és lehetőség is van-e rá.

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés