Kezdőlap > Kultúra > Képzőművészet > Fény által újjáteremtve

Fény által újjáteremtve

2016. július 06. szerda, 19:52 Major Zoltán Képzőművészet
PDF

A hétvégén nagy sikerrel, több tízezres látogatószámmal lezajlott Pécs és az ország első fényfesztiválja, a Zsolnay Fényfesztivál, amelynek egyik fénypontja a Székesegyház falára és két tornyára, a fényfestő verseny keretében vetített 14 animáció volt. A műveket elbíráló zsűri egyik tagjával, Sarkadi Nagy Balázzsal, a Kiégő Izzók tagjával beszélgettünk az épületvetítések kulisszatitkairól, folyamatáról, kihívásairól, szépségeiről. A csapat a fesztiválon saját - versenyen kívül vetített - animációval (képünkön) is megörvendeztette a közönséget. (Fotók: Mizerák Andrea)

- Mikor kezdtél fényfestéssel foglalkozni?

- A dolog úgy indult, hogy bulikon vetítettünk, hatalmas lelkesedéssel. A Kiégő Izzók csapatában mindenki rajongott az elektronikus zenékért, a partikultúráért, amihez mi úgy tudtunk hozzátenni, hogy a zenéket vizuális tartalommal egészítettük ki, fényekkel gazdagítottuk. Az itt dolgozó, technikát szolgáltató emberek látták, hogy ügyes dolgokat hozunk össze és hamarosan rendezvényeken dolgoztunk. Ahogy öregedtünk, az ilyen jellegű megkeresésekből egyre több lett, a másik vonalból egyre kevesebb. A zenei szcéna is átalakult közben.

- Hogyan kezdődtek az épületvetítések?

- Az épületvetítés is ebből nőtte ki magát. Akik partikon vetítettek, ismerték a videotechnikai megoldásokat és berendezéseket, projektorokat. Mindenki kicsit el akart szakadni a hagyományos 4:3-as vagy 16:9-es vásznaktól és kezdtek bejönni a rendezvényeken az egyedi installációk. Volt olyan rendezvényünk - például az Operaházban - ahol jelenetenként cserélgették a díszleteket és arra vetítettünk. Amikor megjelentek a nagyon nagy teljesítményű projektorok, megnyílt a lehetőség egész épületek vetítésére. Olyan illúziókat lehetett kelteni, amelyek a készítők és a közönség számára egyaránt izgalmasak.

- Mi a titka ezeknek a műveknek? Hogyan születnek?

- Ez egy technikai művészet, a munkák elkészítését nagyon komoly tervezés előzi meg. A művész felméri a helyszínt, az épületet, kiválasztja a „nézői”látószöget, amihez az egész képet/látványt hozzá fogja rendelni. Amikor ez megvan, megkezdődik a művészi koncepció kidolgozása, a tartalomnak megfelelő módszer segítségével. Ami egyébként nem feltétlenül jelent digitális megvalósítást, elképzelhető, hogy az alkotó kinyomtatja magának az épület rajzát és kézzel kifesti, vagy a látványt gyurmaanimációval hozza létre. Nagyon sokféle technika van. Ebben az évben azonban a Zsolnay Fényfesztiválon elsősorban digitális munkákat láthatunk. A klasszikus állóképes épületvetítések esetében a módszer ugyanez. A mostani pécsi Fényfesztiválon a legkitűnőbb művészektől szerencsére ezekből kézzel festett, karcolt, illetve egyéb analóg technikával létrehozott kompozíciókból nagyon sokat lehet látni.

- Egy ilyen animációt mennyi idő elkészíteni? Mik a munka fázisai?

- Vegyük az ideális állapotot: egy-két hónapon át napi nyolc órában csak ezen dolgozunk és határidőre elkészülünk. A képzőművészet azonban nem így működik, általában rövidebb, intenzívebb időszakokban lehet felkészülni egy-egy munkára. Az inspirációgyűjtési fázist követi a tartalomtervezés és utána a tényleges gyártás. A Zsolnay Light Art Fényfestő Versenyen a szervezők úgy kérték be a munkákat, mint egy hagyományos filmkészítésnél: storyboard-ot (rajzos forgatókönyvet), tartalomleírást kellett beküldeni, majd egy nem végleges minőségű animációt, amihez már a hang, a zene is hozzá van rendelve. Aki mindezeknek megfelelt, az került be a döntőbe.

- Mik voltak a zsűri bírálati szempontjai?

- Több szempont együttes hatása alapján bíráltunk: mennyire használta ki a versenyző az épületet, milyen zenét választott az animációhoz, az hogyan kapcsolódik a képekhez, milyen művészi értéke van. Az elmúlt 5-10 évben az épületvetítéseknek is kialakult a formanyelve. Vannak jól bevált dolgok, azonban a közönség is már kezdi megismerni őket. A megszokott megoldásokon túlmutató irányokat kerestünk.

- Mennyire „nehéz” felület a Székesegyház?

- Vannak izgalmas épületek, ahogy unalmas épületek is. Az a szerencsés, ha izgalmas épületre kerül izgalmas animáció. Általában a kettő generálja egymást. Egy izgalmas épület, mint amilyen a Székesegyház is, inspirálja az embert arra, hogy szép munkák szülessenek. Mert nem szabad engedni az unalomnak. Ebben a szakmában meg pláne nem. A szervezőkkel nagyon komoly sikernek érezzük, hogy az előző évekkel ellentétben idén a két torony is meg lett vetítve. Szerintem ezt a közönség is érzi, akik a két nap során kilátogattak a vetítésekre. Egészen más hatása van. A néző más szögben tartja a fejét. Felnéz a templomra, nem pedig ránéz.

- Előfordulhat, hogy a vetítésnél nem úgy sikerül valami, ahogy a művész megálmodta, eltervezte?

- Főleg az időzítésen lehet elcsúszni. Ha például egy 20 colos monitoron dolgozunk, kicsiben lehet hogy jónak tűnik a jelenet tempója, nagyban viszont őrült gyors. Minél többet csinálja valaki, annál jobban bele tudja kalkulálni, hogy mennyi időnek kell eltelnie az egyes szegmensekben. Más a hatásmechanizmus. Természetesen azt is nagyon meg kell gondolni, hogy mi néz majd jól ki 55 méter magasban.

- Vannak az épületeken referenciapontok és az alapján lehet dolgozni?

- Az épület a technikai tervezés során digitálisan a művészhez „kerül”. A verseny előtt a honlapról le lehetett tölteni épület renderképeit és 3D modelljét, amin lehetett dolgozni, tervezni. Így például síkanimáció esetében is olyan referenciapontokat/képeket kap, ami a kivetítettekkel megegyezik.

- Ti is készültetek egy saját vetítéssel, Babits Mihály Jónás könyve című költeményének rádióadaptációjára komponáltatok animációt és zenét, amiben Vasarely motívumokat használtok fel.

- Természetesen nagyon örült a minket felkérő Pécs, hogy a 110 éve született Vasarelyt használjuk motívumnak, de úgy gondoltuk, hogy ez minket is nagyon érdekel. Az ő művészete, az op-art, mindig is közel állt a szívünkhöz, illetve mindenkihez, aki képzőművészettel foglalkozik. Most összekapcsoltuk a dolgokat. (A videó ezen a linken megtekinthető.)

- Hogyan értékeled a beküldött munkákat illetve magát a fényfesztivált, mint első alkalmat?

- A Kiégő Izzók nagyon örült a megkeresésnek, és annak, hogy Pécs teret adott Magyarország első fényfesztiváljának. A beérkezett munkákon pedig látszik, hogy egy olyan szintre jutott el ez az egész mappingelés, hogy már szerencsére a standard megoldásokon túlmutató alkotások kezdenek túlsúlyban lenni. És köszönjük a pécsi segítséget: Kozma Gábornak, Pusker Péternek, Móczár Gábornak és munkatársainak, akik segítettek, hogy ilyen színvonalas vetítéssorozat és fesztivál jöhessen létre.


 A Zsolnay Light Art Fényfestő Verseny díjazottjai:

I.helyezett: Eper Creative Studio: Entheos

 II. helyezett: Aniwerk: Lümiell

III. helyezett: Biljarszki Maxim: Refraction

Közönségdíj: Aniwerk: Lümiell

 

Pécs, más fényben:

 alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

 alt

alt

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés