Kezdőlap > Kultúra > Színház > A Hüvelyk Matyi témája ma is aktuális

A Hüvelyk Matyi témája ma is aktuális

2016. február 15. hétfő, 12:16 Major Zoltán Színház
PDF

Pár éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakán, azóta folyamatosan rendez. Most a Bóbita Bábszínház társulatával a Hüvelyk Matyi újragondolt verzióját vitte színre. A sikeres bemutató után Halasi Dániellel, a szórakoztató, de egyben elgondolkodtató darab rendezőjével beszélgettünk a mese mai üzenetéről és a Bóbitával közös munkáról, melyet remélhetőleg még továbbiak fognak követni. (Képünkön: jelenet a darabból, fotó: Bóbita Bábszínház)

- Miért a Hüvelyk Matyi lett az első közös munkád a Bóbitával? Mik az előzményei?

- Három éve végeztem bábrendezőként, mi voltunk az első bábrendező osztály a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Azóta járom az országot, megyek, ahova hívnak. Ez már a harmadik évadom, amit az egyetemen kívül töltök, és most került sor arra, hogy a Bóbitával is dolgozzak. Mivel Sramó Gábor – abszolút helyesen – mindig előre tervezi az évadokat, már másfél éve beszéltünk róla, hogy jönnék, és nagyon szeretnék valami fiús darabot csinálni. Eddig valahogy úgy alakult az életem, hogy megkaptam az összes királylányos, hercegnős darabot: a Hófehérke, A kis hableány és a Rigócsőr király, ami szintén inkább egy királylányról szól. Úgy éreztem, hogy egy fiús történettel szeretnék foglalkozni és bedobtam neki a Hüvelyk Matyit. Szabó Attilával kezdtünk el a szövegen dolgozni, akivel egyébként már előtte is sokat munkálkodtunk együtt. Bevallom, hogy az első verziót Gábor nem fogadta el, úgyhogy nekifutottunk még egyszer. Az izgatott minket, hogy 2015-ben mit jelenthet a gyerekeknek az, hogy kicsi vagyok és ezzel meg kell békélnem. Azok az elemek, amik az eredeti Hüvelyk Matyiban benne vannak, például a lenyelés motívum a mai gyerekek számára milyen izgalmas párhuzammal váltható ki. Azt gondoltuk, hogy az egész történet játszódjon le az ő kis házán belül, ahova ő megszületett. Nyelje be a ház labirintusa, az a közeg, ahol ő él, járja be a szinteket és próbáljon meg a kicsinységével megbékélni.

- A darabban főként állatokkal találkozunk: patkányok, béka, bagoly és a legfontosabb egy macska. Hogyan születtek meg a karakterek?

- Ők mind Szabó Attila szüleményei, szerette volna megtalálni ennek a három síknak a jellemző lényeit. A földszint a patkányok birodalma, az alvilágban a béka rejtőzik, fent pedig a mindentudó lény, ez lett a bagoly. Matyinak egy társa, segítője is lett, aki hátulról, nem direkt módon segíti, észrevétlenül próbálja terelgetni ezen az úton. Ő egy macska, akivel egyébként Matyi nem bánik szépen, a macska mégis úgy dönt, hogy rákergeti őt ebbe az útra, amit neki végig kell járnia.

- Az út nagyon látványosan jelenik meg a darabban, vizuálisan is, ami ismét Mátravölgyi Ákos munkáját dicséri. A látványnál együtt gondolkodtatok Ákossal, vagy szabad kezet adtál neki?

- Én Ákosnak általában szabad kezet adok. Egy-két dologról az adott szövegrész elkészülte után beszéltünk. Nem kapott teljes szövegkönyvet, még a tervelfogadáskor megbeszéltük, merrefele terelődnénk. Ő előállt ezzel a díszletötlettel és tervvel. Én nagyon beleszerettem. Ez már a második munkánk együtt az Ákossal és mindig szeretem ezeket a tilitoli játékokat, hogy egy díszlet így meg tud mozdulni és ki tud nyílni, ami rá abszolút jellemző. Ebben abszolút szabad kezet kapott, a bábokról és az ő milyenségükről már sokkal többet beszélgettünk.

alt

 Hüvelyk Matyi és a patkányok (Fotó: Bóbita Bábszínház)

- Szintén a látványhoz tartozik, hogy nagyon sokat használtátok az árnyjátékot, a megvilágított sziluetteket. Ez is kezdettől koncepció volt, hogy a fény és árnyék, ami a történet szintjén is hangsúlyos, látványban is ennyire erősen megjelenjen?

- Mindenképpen, mert az Attilának a szövegével arra szerettünk volna törekedni, hogy mit jelent a kimondott szó ereje. Úgy kezdődik a történet, hogy van egy magányos, mindig is szülőnek vágyó, idősödő nő, aki egyszer csak kimond bizonyos szavakat és varázsol magának egy gyereket. Az is érdekelt minket, ez a lehetetlen helyzet hogyan és mennyire farag belőle jó anyukát, és az ő túlszeretése vajon mennyire segíti, vagy segíti-e Matyit. Arra is hangsúlyt fektettünk, hogy milyen félelmekkel küzdhet egy ilyen idősödő asszony, mennyi megpróbáltatást okoz neki, hogy elengedi a gyereket. Szerintem ez nagyon aktuális, hiszen ismerünk harminc feletti embereket, akik még mindig az édesanyjukkal élnek, vagy nagyon függnek tőle. Ami nem feltétlenül probléma, csak ennek van egy egészséges aránya. Igyekeztünk megmutatni a darabban ezt a nem feltétlenül egészséges arányt is. Fontos, hogy mindkettejükkel változás, fejlődés történjen. Az anyának is el kell jutnia odáig: el tudom engedni, meg tudok békélni azzal, hogy ő is egy saját lény és saját élete van.

- Milyen volt a Bóbita társulatával együtt dolgozni?

- A csapat nekem abszolút új volt. Nagyon szeretem az elején kiismerni a csapatot, hogy kihez hogyan kell szólni. Nem szeretek odarontani valakihez, megijeszteni a társulatot, hanem először puhatolózok. Azt éreztem, hogy ez fordítva is így volt. Szerencsére hosszú próbafolyamatunk volt, hat hetünk, az első három hét szerintem csak erről szólt, hogy kivel mit lehet, de mindenki nagyon alázatosan és fegyelmezetten állt a próbákhoz. És hihetetlen sok ötlettel támogatták ezt a dolgot. Fokozatosan pörögtek bele és jöttek a kis saját ötleteikkel, mélyültek el ők is az anyagban. Maga az anyag is alkalmas rá, hogy sok megfejtést adjon és mindegyiket igyekeztünk ki is próbálni. Nagyon jó közös munka folyt.

- Egy-két példát mondj légy szíves, ami megvalósult, közös ötletből!

- A tervek és az egész elképzelés alapján ez a patkánylyuk teljesen máshol volt és az elnyelés teljesen máshol történt meg. Hetekig próbálgattuk, hogy hogyan szerencsétlenkednek be a kis patkányok a pici létrával Matyi otthonába és egyszer csak Czéh Dánielnek (aki az egyik szereposztásban Hüvelyk Matyit játssza – a szerk.) volt egy ötlete, hogy van egy csapóajtó a házban. Végigmentünk nagyon sok maszkos történeten is, amikor arról beszéltünk, hogy milyen kísértéseknek kell az anyukának a darab elején ellenállnia. Szintén Dani ötlete volt, hogy amikor a béka megpróbálja elnyelni Matyit, akkor ő is kapjon egy maszkot. Ez is nagyon jó ötletnek bizonyult, egészen a bemutató előtti hétig ezt a verziót próbálgattuk, hogy a béka hogyan tud ráhelyezni egy maszkot, amivel ő is kísértet, egy elnyelt, elkárhozott lény lesz ebben a világban és elveszik. Aztán azt éreztük, hogy ez már annyira elvont és sok és maga a maszkos játék már túlságosan félelmetes egyébként is, itt meg végképp, hogy végül lemondtunk róla. Így is óvatosan kellett ezekkel a dolgokkal bánnunk. Voltak olyan apró jelenetek, amik a színészek által kerültek be a darabba. Például Illés Ilonának (Borbolyának) nagyon sok pici játéka az elején az ő saját ötletei alapján valósult meg.

- A Bóbita, úgy tűnik, hosszú távra tervez a darabbal: kettős szereposztás, sokáig játszható, örök téma…

- Igen, az a terv úgy tudom, hogy a következő évadra is átmegy, és hogy ennek a lehetősége biztosított legyen, ha valamelyik színésznek más elfoglaltsága akad. Remélem, hogy a Hüvelyk Matyi meg fog élni és megtalálja a közönségét.

- Van-e már valami következő munka, amin dolgozol?

- Legközelebb Egerben kezdek egy Pinokkió előadást, aztán Marosvásárhelyre megyek még ebben az évben, az egy új találkozás lesz azzal a csapattal, Egerben már sokat dolgoztam együtt. És pont most kaptam a következő évadra felkérést Zalaegerszegre, úgyhogy szerencsére van dolgom.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés