Kezdőlap > Kultúra > Színház > Jön a bábos! - Igazi színház kicsiben, bábokkal

Jön a bábos! - Igazi színház kicsiben, bábokkal

2016. május 01. vasárnap, 15:58 Major Zoltán Színház
PDF

Egy igazi kuriózummal, az 1940-es évek felnőtt bábszínházának világával találkozhatnak a Bóbita Bábszínház Bábmúzeumának legújabb kiállításának látogatói. Rév István Árpád különleges univerzumot teremtett a maga alapította és működtette bábszínházban, a Nemzeti Bábszínjátékban. Az augusztus 21-ig látható tárlat kurátorával, Hutvágner Évával, az OSZMI munkatársával beszélgettünk. (Fotók: Mizerák Andrea)

- Ki volt Rév István Árpád és miben áll az ő különlegessége?

- Rév István Árpád a Nemzeti Bábszínjáték megalapítója. A színház 1941-től mindössze 1944-ig működött, ahol Rév volt a mindenes: nem csak a színházalapító, valamint saját színházának mecénása, hanem bábtervező és készítő is volt, ő választotta ki és írta át a darabokat bábszínpadra, tréningezte a 10-12 tagból álló társulatában a színészeket, megalapította a társulatot, végül pedig ő rajzolta meg a plakátokat is az előadásaihoz. A tervezés és a kivitelezés nem is állt messze eredeti szakmájától, ugyanis képzőművészként indult, mint ahogy a korszakban a többi színházalapító és bábművész is. Münchenben és Düsseldorfban tanult képzőművészetet és reklámgrafikát, hazajövetele után először hegedűkészítésből és reklámgrafika-gyártásból élt. Ebből szedte össze azt a pénzt, amit a bábszínház megalapítására használt. A Nemzeti Bábszínjátékot ugyanis saját pénzből, magánszínházként működtette, az államtól semmilyen támogatást nem kapott. Rév egy elszigetelt példa, se előzménye, se folytatója nem volt a magyar bábtörténetben. Egészen különleges világot alkotott, különleges, furcsa minták alapján készítette el ezt a fantasztikus bábszínházát. 1941-től mindössze 1944-ig működött, mégis a mai öreg bábrendezők a mai napig emlékeznek rá, hogy gyermekkorukban még voltak a bábszínházában.

- Mi volt az előzménye a kiállításnak, milyen központi téma alapján állítottátok össze a tárlatot?

- Nagyjából egy évvel ezelőtt kezdődött el ennek a kiállításnak a szervezése, nem sokkal azután, hogy az OSZMI-hoz (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) kerültem. Amikor fellapoztam Rév István Árpád levelezését, akkor született meg ennek a kiállításnak a gondolata. 1944-ben, illetve 1945 elején, mikor a németek bevonultak, a színházat be kellett zárni. Később még volt egy rövid visszatérés, nyolc előadásra meghívták őket, viszont utána a pályafutása véget ért, Rév István Árpád elveszítette a szeme világát. A színház története lassan feledésbe merült. Viszont annak köszönhetően, hogy később harminc éven keresztül csak tanítással, és a saját anyagával foglalkozott, így az élete során sikerült felgyűjtenie és rendszereznie saját hagyatékát. Ezt a hagyatékot nagyjából 1977-78-ban az OSZMI-nak adományozták, amiből létrejött a tárlat. A kiállítás a színház alkotásának folyamatát követi végig, onnantól kezdve, hogy Rév István Árpád Németországban kitalálta a bábszínházát, megalkotta az esztétikai elméleti kérdéseket, odáig, hogy megalkotta és szabadalmaztatta az újszerű bábtechnikáját, a darabválasztáson és a bábok megfaragásán, és felöltöztetésén át, és egészen a plakátok megtervezéséig és a reklámfolyamatok irányításáig. A bábszínház középpontjában egy különleges bábtársulat állt, ami egy valódi bábtársulat volt húsz-harminc bábbal. Ezeket minden előadásra újraöltöztették, újraparókázták, új szerepekben jelenítették meg.

- Honnét választotta a témáit?

- A mintái főként európai bábszínházakból jöttek. Külföldön jött rá, hogy egy bábszínház szólhat felnőtteknek is. Ezt ő nagyon komolyan vette, hiszen a színháza alapvetően felnőttbábszínház volt. Külön engedélyt kellett kérniük ahhoz, ha gyermekbábszínházat akartak játszani. A színház úgy működött, mint egy mai nagy bábszínház, ahol délelőtti és a délutáni matinéelőadásokat tartottak, azonban a fő attrakció az esti felnőtt előadás volt. A színháza olyan, mintha Budapest korabeli színházát vennénk, csak mindent lekicsinyítenénk. A műsorpolitikától kezdve a színháznak az elrendezéséig és a belső tereknek a felépítéséig a negyvenes évek esztétikáját képviseli. A bábszínház belső tere olyan, mint egy kicsi dobozszínház, ami egy polgári színház lenyomatát mutatja. Rév vett egy kicsit a Nemzeti Színházból, a korabeli francia komédiákból, a kabarékból, az operavilágból, és természetesen a mesejátékokból. Ezeket mind beépítette az ő saját kis világába, és olyan híres és nagyszerű színházat hozott létre, hogy nem tudtak se nyári szünetet, se hétvégi szüneteket tartani, volt, hogy naponta két előadást is játszottak.

- Itt láthatjuk például a Toldit.

- A Toldi a legelső, egyben legnépszerűbb előadása volt, 765-ször játszották és Kolozsvárott is tartottak vendégelőadásokat belőle. A korabeli sajtó rengeteg írt róla. Ki is állítottunk jó néhány szöveget, nagyon izgalmas olvasni, ahogy a kritikusok leírták, hogyan nézett ki az előadás. A társulatban volt húsz báb, akik mint „színészek” funkcionáltak. Ezeket mindig újra és újra átfestették. A külső festést leszedték róluk, belül olajfestés volt, ami épen tartotta az arcot. Arra vitték fel az új szerepnek megfelelő arcvonásokat, adtak rájuk új parókát, bajuszt, illetve öltöztették fel őket. Egészen elképesztő átalakítások voltak ezek: férfiból nő lett, nőből angyal, férfiból ördög és így tovább. Így nem kellett mindig új bábokat készítenie, állandó társulattal dolgozott.

- Milyen volt a saját maga kifejlesztette bábtechnika?

- A báboknak különleges mechanikája van. Egy-egy bábot nagyon hosszú idő volt elkészíteni. A technikát, melyet úgy neveznek, ő maga találta ki és szabadalmaztatta. Ezeket a bábokat mechanizált botbáboknak nevezik. Egy kesztyűsbáb esetében a bábszínész két ujját bedugja a vékony kis karokba, a többi ujjával pedig tartja a fejet és a törzset. A másik kezével irányítja a rúd alján levő pöcköket, csapocskákat, billentyűket. Ezzel tudja irányítani a szájat, mozgatni a szemet, billegtetni, illetve mindenfelé forgatni a fejet. Ezzel egy vegyes technikát hozott létre. A korszakban nagyon realisztikusnak ható, a fejet, szemet, kezeket külön mozgatható bábok voltak. A parókák és a szakállak igazi hajból és arcszőrzetből készültek, amit Rév István Párizsból rendelt. A realisztikusság mellett viszont a vásári bábjátékokhoz hasonlóan gyors mozgásokat tudott a technikai megoldásoknak köszönhetően kivitelezni.

- Mi adja a kiállítás interaktivitását?

- A tárlatot úgy szerettük volna felépíteni, hogy a gyerekek számára annak ellenére is érdekes legyen, hogy időben – és a pécsiek számára térben is – nagyon távoli bábszínházról van szó, ezért magukba a kiállítási tárgyakba is interaktív játékokat építettünk be. Egyrészt a felrakott képekhez és bábokhoz kapcsoltunk különféle játékokat, másrészt főleg az Öltöztetős Könyvre, a bábok átöltöztetésére találtunk ki foglalkozásokat. Az Öltöztetős Könyvbe, melyet Rév maga készített, beleírta, hogy a különféle bábokat melyik szereppé lehet átöltöztetni. Ennek egy részét modelleztük forgós ajtókon és az Öltöztetős Könyvben vissza lehet keresni, hogy melyik báb melyik lehetett. Elhelyeztünk egy kis puskát is a bábok szélén, hogy visszakövethető legyen. Ez a játék azt a kutatási örömöt is visszaadhatja a gyerekeknek, amit mi éltünk meg akkor, amikor végignéztük az anyagokat és képesek voltunk azonosítani egy állforma vagy szemöldökforma alapján azt, hogy melyik bábból melyiket lehet kialakítani. Az előadást pedig egy óriási mágnestábla zárja, ahol a Rév által rajzolt plakátfigurákból és elemekből egy saját plakáttervet tudunk kialakítani. Reméljük, hogy az X, Y és Z generáció tagjai kipróbálják majd, amit megoszthatnak facebookon is, és mindenki számára izgalmas élmény lesz.

A Jön a bábos! című kiállítás 2016. április 30-tól augusztus 21-ig látogatható a Bóbita Bábszínház Bábmúzeumában!

 

alt

 Megnyitó (balról jobbra): Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház igazgatója és Hutvágner Éva, a kiállítás kurátora

alt

 Mintái az 1940-es években népszerű színházi produkciók voltak

alt

 A Rév István Árpád által szabadalmaztatott mechanikus botbáb

alt

 Bábfejek

alt

 Toldi: az előadás egyik...

alt

...illetve másik díszlete

alt

 A kiállításon számos játékot játszhatunk...

alt

forgatással...

alt

...vagy az Öltöztetős Könyv alapján lekövethetjük a bábok metamorfózisát

alt

Minden részletre ügyeltek

alt

Realista bábok

alt

 Meghökkentő poénok

alt

 Néhány mese is a repertoár részét képezte

alt

 A mechanikus botbáb...

alt

 ...működése...

alt

 A szemek, a fej, a törzs külön mozgatható volt

alt

 Rév István Áprád maga tervezte a plakátokat is

alt

 A mester keze alatt megszületik egy botbáb

alt

 Korabeli fotók gazdagítják a kiállítást

alt

Minden műfajnak...

alt

 ...sajátos bábjai...

alt

 ...voltak.

alt

 A Toldi...

alt

...a legnépszerűbb...

alt

 ...darab volt.

alt

 A Toldi szereplői közül...

alt

...a bika sem hiányozhatott.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés