Színek és fények – Takács Péter kiállítása
2016. március 05. szombat, 14:45
Fábián Mária
Képzőművészet
A festmény egy zárt, csukott könyv. Nekünk, magunknak kell felfedeznünk a festő üzenetét. A festmény egy préselt idő és tér is, ám amikor megnézzük, elgondolkodunk egy festmény előtt, akkor ez a prés megszűnik, és kitárul előttünk a festő által közvetíteni kívánt világ. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a komlói Takács Péter festőművész 28 képéből álló, Színek és fények című kiállítását a Hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központban Szarka Elemér, a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület elnöke, március 4-én. (Fotó: Gulyás Tamás)Takács Péter tojástemperával készített tájképei, csendéletei és emberábrázolásai fénnyel töltötték meg az egykori fogadó kiállító termét. A nagyméretű, levegős, áttetsző festmények egy látszólag könnyed világba kalauzolják el a látogatókat. Markáns és harmonikus egyszerre minden képe. A most nehéz kort megérő Komló padján lehajtott fejjel ülő, vagy fekvő hajléktalan éppúgy jelen van az alkotó képein, mint a városra és környékére oly jellemző erdei utak, sétányok.
A művész (balról) és méltatója Szarka Elemér
Takács Péter szerencsés ember, hallhatták a kiállítás megnyitóján megjelentek. Mégpedig azért, mert életében négy eszközt is sikerrel használt mondanivalójának közvetítésére. Beszélt, írt, zenélt és festett. Beszélt, hiszen több évtizedes pedagóguspályája során átadta tudását nemzedékek gyermekeinek. Írt, mert a rendszerváltás idején a közéletben is szerepet vállalt, amikor is leírta mit és hogyan szeretne másképpen. Zenélt, megalapította a Zengő vonósnégyest, amelynek aktív tagja volt. Természetesen festett és fest most is, mert mára ez jelenti számára az alkotó tevékenységet.
Az érdeklődők karéja
Takács Péter bátor ember, folytatta a kiállítást megnyitó Szarka Elemér, mégpedig azért, mert a városszépítő egyesület kérésére lefestette Komló díszpolgárait és az egykori polgármestereket. Ekkor személyesen is megismerhette az alkotó folyamat csodáját, tette hozzá az egyesület elnöke. Fantasztikus élmény volt számára látni, hogy ecsettel, kézzel, kéz éllel, ronggyal, hogyan formálódik a műalkotás.
Péter Komló követe is, tudták meg az érdeklődők. A régi Komlót sokan ismerik, de a jelenlegiről kevés szó esik, bárhol az országban, vagy akár a szűkebb szomszédságban. Értékeinkről beszélni kell, hírét kell vinni, amelyet egy művész, képei segítségével méltó módon meg tud tenni. Ugyanakkor a művész abban is segít, hogy a mai „kócos” világban megmutassa a szépet is, nyújtson nyugalmat, és segítsen egyszerűen eligazodni benne.
| Takács Péter Nagyváradon született, gyermekkora egy részét Szigetváron töltötte, már ott rajzszakkörbe járt. 1956-ban költöztek Komlóra, ekkor találkozott Méhész Gábor festőművésszel, aki meglátta benne a tehetséget. Ettől kezdve egyenes útja vezetett a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. A főiskolára nem sikerült bejutnia, családi és anyagi okok miatt hazatért Komlóra, majd kitanulta a szobafestő szakmát. Ezzel elősegítette későbbi tanulmányait is. A pécsi Tanárképző Főiskolán végzett matematika- fizika-rajz szakon. Komlón három általános iskolában és a gimnáziumban tanított. Kezdetben nem volt műterme, otthon készített kisebb méretű képeket. 1999-ben sikerült műteremhez jutnia, ekkor már nagyobb méretű festmények alkotására is lehetősége nyílt, melyek közül a legnagyobb a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola falán látható. 2014-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. |
Archívum
