Kezdőlap > Kultúra > Zene > Bartók-beavatások

Bartók-beavatások

2016. június 23. csütörtök, 11:16 Major Zoltán Zene
PDF

A komolyzene rajongóinak biztosan piros betűs nap lesz június 25-e, amikor a Kodály Központban Eötvös Péter vezényletével, Alföldi Róbert rendezésében, a Pannon Filharmonikusok előadásában egymás után hallható Eötvös saját operájának, a Vértelenül-nek az ősbemutatója, majd Bartók Kékszakállújának nyilvános főpróbája, amit beavatás előz meg 18 órai kezdettel. A műveket két nappal később az Armel Operafesztivál versenyprogramjában mutatják be. A PFZ Bartók Ötpróba elnevezésű rendezvénysorozatán Kircsi László, a PFZ örökös tagja a PTE MK oktatója tart beavatásokat. Most lapunknak mesélt ezekről az alkalmakról.

- Hogyan kapcsolódik egymáshoz Eötvös ősbemutatója és Bartók nagy klasszikusa?

- Úgy gondolom, hogy az Eötvös mű kapcsolódik a Bartókhoz, már csak az időrend miatt is. Az alapregény, amiből Eötvös Péter a Vértelenül című operát írta, tulajdonképpen egy férfi-nő kapcsolatot bont ki, illetve a múlt átértelmezéséről, új szempontból történő megvilágításáról szól. A Kékszakállú is kétszereplős – illetve három, mert a vár is fontos szerepet játszik benne – Judit és Kékszakállú történetéhez természetes módon kapcsolódik az ősbemutató. Eötvös egy hallatlanul izgalmas zenét író és nagyon intellektuális zeneszerző. A két darab egymás mellett egészen biztosan óriási élmény lesz.

- Eötvös Péter először dolgozik Pécsett és a Pannon Filharmonikusokkal.

- Igen. Amikor Eötvös elkezdett visszajárni és dolgozni Magyarországra, akkor nagyon sokat lendített a hazai zenei életen, ennek mi csak örülni tudunk. Valóban, most első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat, amely hatalmas kitüntetés a zenekarnak és Pécsnek is.

- Június 25-én 18 órától a közönség az Ön előadásából közelebbről is megismerheti Bartókot és A kékszakállú herceg várát, hogy még nagyobb élmény legyen számukra utána a mű meghallgatása. A beszélgetésben ráadásul Alföldi Róbert és Eötvös Péter is részt vesz.

- Az én feladatom ebben a hármas beszélgetésben Bartók bemutatása lesz. Az emberek Bartókot a mai napig nem tudják úgy elfogadni, ahogy az őt megilletné. Elszomorító, hogy még mindig nem a legnagyobbak között tartja számon a közvélemény, mert szerintem Bartók csak a zeneszerző istenekkel mérhető össze. A PFZ nagyon szeretné jobban elfogadtatni zeneóriást a közönséggel. Ezért öt alkalommal lesz egy úgynevezett "beavató" az előadás előtt, ahol bevezetjük a hallgatóságot az éppen aktuális Bartók-mű kulisszatitkaiba.

- Konkrétan hogyan történik a beavatás?

- A hangokról, a hangszerelésről, a formáról szeretnék beszélni. Csupa olyan dologról, amit meghall a közönség is, de ha kontextusba helyezzük, még nagyobb az élmény. Szeretném a zenei részleteket kibontani, elmagyarázni, hogy az adott egység miért íródott és hogyan következik belőle a másik, hogyan történik az átvezetés, milyen zenetörténeti hátterük van. Bartók Kékszakállúja 1911-ben nagyon újnak számított, nem is fogadták el a lipótvárosi kaszinó pályázatán, csak 1918-ban mutatták be A fából faragott királyfival együtt. Bartók zenefelfogása korszerű, modern gondolkodásra vall. Sőt, rajta kívül nem volt még egy ember, aki azt a 12 hangot, ami Európában rendelkezésre áll, ilyen fenségesen és ennyi együtthatójával együtt használta.

 

alt

 Képünkön: Eötvös Péter már próbál a PFZ-vel (Fotó: PFZ)

 

- A Bartók Ötpróba színpadi felvonásában, a következő évad során lesz egy nagyon izgalmas előadás a Pécsi Nemzeti Színházban a Pécsi Balett és a Pannon Filharmonikusok közreműködésével. A fából faragott királyfi 2017 tavaszán, de a Csodálatos mandarint is előadják.

- A Kékszakállú központi problémájaként megjelenő motívumokhoz hasonlókat népballadákban is fellelhetünk. A fából faragott királyfi ugyanerről szól, csak mesében elbeszélve, minden megfordul benne. A csodálatos mandarin pedig arról szól, hogy az ember ismerje fel a saját szerepét és tegyen érte. Úgy gondolom, hogy Bartók a fenti problémaköröket ezzel a három művel kibeszélte magából, több színpadi művet nem is írt.

- A válogatásból nem maradhat ki zenekari műve, a Divertimento és a Concerto sem.

- A Concerto az utolsó művek közé tartozik és ennek az előtörténete csodálatos. Bartók Amerikában él a Concerto megírásakor, és kihallható belőle ez a nosztalgia, amivel a szülőföldre gondol. Maga a cím is a történetiségre utal, a formára, a Concerto Grosso második tételében gyönyörűséges szólópárok hangzanak fel. Az egészet nevezhetnénk hídformának, mert az első, a harmadik és az ötödik tétel súlyos benne, mint egy híd pillérei. A második és a negyedik inkább közjáték. A második tételt maga Bartók nevezi a párok játékának, a negyediket pedig Intermezzo interrotto-nak (megszakított közjátéknak). A műalkotásban az a csodálatos, hogy nem egyetlen olvasata van, ez függ a befogadó felkészültségétől, a tájékozottságától. A beavató előadásokon én ezt a plusz információt szeretném ezekhez a művekhez megadni.

A Bartók Ötpróba beavatásain és a kijelölt próbákon a részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött! Kérjük, regisztráljon a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen vagy személyesen a Kodály Központban.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés