Kultúrában utazunk

Augusztus 21-én egy társulati üléssel elkezdődött a Bóbita Bábszínház 2024/25-ös évadja. Sramó Gáborral, a Bóbita Bábszínház igazgatójával beszélgettünk utána arról, hogy milyen bemutatókkal és kiállításokkal készülnek az új évadra, illetve visszatekintettünk az elmúlt évadra és az eseménydús nyárra is. (Képünkön: jelenet a Pityi Palkó című előadásból, amely több nyári fesztiválon is látható volt. Fotó forrása: Bóbita Bábszínház)

- Több mint kétszáz előadásotok volt és többször szerepeltetek külföldön. Hogyan értékeled az elmúlt évadot?

- Úgy gondolom, hogy egy ilyen kis társulatként büszkék lehetünk rá, hogy 232 előadást tartottunk az elmúlt évadban és 30 000 feletti volt a nézőszámunk. Talán a koronavírus-járvány előtt több előadásunk volt és picit több nézőnk is, de kezdenek visszajönni azok a számok és statisztikák, amik korábban jellemzőek voltak. Azt is hozzá kell tennem, hogy több előadást is játszhattunk volna, ha lett volna rá idő, ugyanis folyamatosak a megkeresések, szerencsére országszerte népszerű a Bóbita. Ami szintén pozitív, hogy a tájelőadásaink közül összesen 7 volt külföldi fellépés. Az egyik pöttömszínházi előadásunk, a Cini-cini muzsika meghívást kapott Helsinkibe, az ottani Magyar Kulturális Központba, illetve az Eszéki Főkonzulátus ismételten meghívta a Bóbitát, a horvátországi magyar gyerekeknek játszottunk, és úgy tűnik, hogy ennek ebben az évadban is lesz folytatása. Az évad végén, júniusban pedig ellátogattunk Erdélybe, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen léptünk fel a Kacor király című előadásunkkal.

- Tekintsünk még egy picit vissza a nyárra! Milyen programokon vettetek részt?

- Elég sok minden történt, főleg a június volt nagyon sűrű, hiszen akkor volt az előbb említett erdélyi turné, illetve a Magyarországi Bábszínházak Találkozója Kecskeméten a Lenka és Palkó-val és a nagyközönségnek a Pityi Palkó-val. Emellett még elvittük a Királyfik és királylányok nevű játékunkat a Pápai Játékfesztiválra, a hónap végén a veszprémi Kabóciádéra, illetve július elején a Győrkőcfesztiválra. Július végén a Déryné Fesztiválon, Sátoraljaújhelyen léptünk fel Az ördögszántotta hegy című darabunkkal, amit szintén új szereplők beállásával adtunk elő, augusztus elején pedig az Ördögkatlan Fesztiválon, Beremenden a Kovácsműhelyben adtuk elő a Pityi Palkó-t, ami jól sikerült. A nyár zárásaként a Szamárfül Fesztiválon egy pöttömszínházi előadásunkat játsszuk, a Ki lakik az asztal alatt? címűt, itt is előadjuk a Pityi Palkó-t, illetve a meghívásunkra a Brighella Bábtagozat jön a Lúdas Matyi-val a Bóbita szabadtéri színpadára. Az ő kiállításuk látogatható augusztus végéig, úgyhogy hamarosan visszakerül hozzájuk a tárlat.

- Milyenek a visszajelzések a Brighella Bábtagozat „Báb-tér-kép” című kiállításával kapcsolatban?

- Nem olyan régen lapozgattam a vendégkönyvet, nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. A látogatók szeretik a bábmúzeumot, egyrészt mert évadonként általában három új kiállítás is megjelenik a középső teremben, másrészt pedig a Brighella is olyan anyagot hozott, ami játékos, sokszínű, többféle technikát felvonultat és igazi mesevilágot mutat be. A húsz éves tagozatról jó áttekintést ad, bemutatva, hogy milyen az ottani bábszínház.

- Milyen előadások és egyéb fontos programok lesznek az új évadban a Bóbitában?

- Három új bemutatóval készülünk az új évadra. Az egyiknek augusztus utolsó hetében kezdjük a próbáit: az Aranyszívű Juliská-t Papp Melinda írta egy magyar népmese alapján, tervezője Matyi Ágota, zeneszerzője Pál Attila, és én fogom rendezni. Érdekessége, hogy négy színésznőnk játszik benne, ezúttal a férfi bábszínész kollégák pihennek. A darabnak október 5-én lesz a bemutatója és 4 éven felülieknek ajánljuk. A következő bemutatónk A kőszív című előadás lesz, amelynek a premierjét november 23-án tartjuk, 5 éves kortól ajánljuk. Az előadás rendezője Markó Róbert lesz, aki már több ízben rendezett itt a Bóbitában, Boráros Szilárd a tervező, és Cseri Hanna, aki az elmúlt évadban rendezett nálunk (a Lenka és Palkó című előadást, amely meghívást kapott Banja Lukába, az ottani fesztiválon adja elő a társulat október 18-án – a szerk.), most zeneszerzőként tér vissza ebben a produkcióban. Az utolsó bemutatónkra március 8-án kerül sor, a Pöttöm Panná-t Schneider Jankó írja Andersen meséjéből és ő is rendezi a darabot. Ez szerintem garancia arra, hogy bőven lesz benne humor és játékosság. Jankó is ismerős stábbal fog dolgozni: Grosschmid Erik tervezi a bábokat és díszleteket, aki a Torzonborz-előadásoknál is társa volt, illetve Babarci Bulcsú lesz a produkció zeneszerzője. Elképzelhető, hogy az évad vége felé, a tavasz folyamán még egyéb előadásunk is lesz, de azt pályázati finanszírozásból hoznánk létre és ennek a pályázatnak az eredményét még nem tudjuk. A bábmúzeum egy kiemelten fontos kiállítással nyitja az új évadot szeptember 14-én. A „Kós Lajos 100” című tárlat Lulu bá’ centenáriumi kiállítása, amit az OSZMI Bábgyűjteményével közösen hozunk létre, mivel már elég sok minden van náluk, Budapesten. A tárlat az év végéig a Szárnyas Malac Napig lesz látogatható. Január 11-én pedig egy terveink szerint izgalmas, újszerű kiállítás nyílik: a Robin Hood című előadásunk, amely nem olyan régen még műsoron volt, úgy kerül kiállításra, hogy a kiállítótérben fel lesz állítva a díszlet, a paraván, és minden úgy lesz berendezve, mint egy előadáshoz, ahogy a színpadon állni szokott. Ily módon egyfajta kulisszajárás is lesz ennek az előadásnak a képzőművészeti kiállítása. Az újdonságok mellett azt is hozzátenném, hogy legalább 18 régebbi előadásunk műsoron marad. Visszatér például a Dzsungelmese, avagy Kisoroszlán keresi a sörényét című darabunk is, ami egy évet pihent, most Rácz Attila veszi át Czéh Dániel szerepét, és ezt már szeptemberben be is mutatjuk, mert nagy rá a közönségigény. Vannak olyan előadások, amit nem lehet kihagyni a repertoárból. Természetesen Az elveszett szaloncukor is lesz a téli időszakban, illetve az utolsó Torzonborz-előadás, a Torzonborz és a holdrakéta szintén visszajön a műsorba Czéh Dániel vendégjátékával.

- Lesz változás a társulatban?

- Szerencsére nem. Hosszú évek után végre elmondhatom, hogy nincs változás, amely mindannyiunk életét megkönnyíti.