Informatikai alapú tájékoztatás a levegőminőségről

Informatikai alapú tájékoztatás a levegőminőségről

Közélet
PDF
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DDKTVF) célul tűzték ki, hogy a DDKTVF működési területén – azon belül kiemelten Pécsen – a levegőminőségre vonatkozó széleskörű, informatikai alapú tájékoztatás, tartalomszolgáltatás valósuljon meg. Erősítve ezzel a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvételt és a környezeti demokráciát.
A kitűzött cél elérése érdekében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott, és az Európai Unió támogatásával 230 163 750,- Ft támogatást nyert el a projekt megvalósítására.  

A projekt az alábbi főbb részcélok elérését tűzte ki céljául:

1.    Olyan térinformatikai alapú szolgáltatás jöjjön létre, mely a PMJVÖ-nek, a DDKTVF-nek, a DDKTVF illetékességi területén lakó állampolgároknak, valamint ott működÅ‘ gazdálkodó és egyéb szervezeteknek nyújtson folyamatos, teljes körű információt a levegÅ‘minÅ‘ségre, annak változására.
2.    A létrejövÅ‘ szolgáltatás járuljon hozzá a hatékonyabb, átláthatóbb és hosszabb távon olcsóbb közigazgatás eléréséhez azáltal, hogy, hatékony eszközt biztosít a DDKTVF törvényben meghatározott feladatának ellátásához, valamint az érintett terület összes önkormányzata (536 önkormányzat) részletes információhoz jut a levegÅ‘minÅ‘ség állapotára vonatkozóan, így biztosítva azt, hogy a környezetvédelmi terveik, programjaik, vizsgálataik készítése során figyelembe tudják venni ezen környezeti információkat is.
3.    Kiszélesítse a környezeti demokráciát azáltal, hogy biztosítottá válik a civilek (állampolgárok, gazdasági szereplÅ‘k, civil szervezetek) részletes levegÅ‘szennyezettségi információkhoz való hozzáférése. A levegÅ‘minÅ‘séggel kapcsolatos információk megosztásával a szakterületi szabályozás, tervezés hatékonysága fejlÅ‘djön, megfelelÅ‘ információ és tudásanyag álljon rendelkezésre a politikusok, a civil felhasználók, illetve a hatósági munkatársak számára tevékenységük (szakterületi szabályozás, tervezés, politikaformálás, stratégiai tervezés) ellátásához.
4.    Az elektronikus levegÅ‘monitoring szolgáltatás kialakításával olyan vidéki, ritkán lakott területeken is biztosítsuk a levegÅ‘minÅ‘ségre vonatkozó információk elérését, ahol eddig ehhez nem lehetett hozzáférni.
5.    Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe történÅ‘ adatszolgáltatás járuljon hozzá a környezetvédelem szakterületeivel összefüggÅ‘ adatkezelések központi harmonizálásához, és így az IPPC irányelv által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztéséhez.

A légszennyező anyagok légköri modellezés eredményei a http://telemod.pecs.hu honlapon lesznek majd elérhetők az érdeklődők számára.


A térinformatikai modellező rendszer működése:

A légszennyező anyagok közül kettő olyan került kiválasztásra a modellezéshez, amelyek levegőminőségi szempontból kritikus szennyezőanyagnak minősülnek (Nitrogén-oxidok /NO2 egyenértékben/ és 10 mikrométer alatti szállópor/PM10/). Ezen légszennyezőanyagok kibocsátásai és a kibocsátások területi eloszlása három fő kibocsátó forrás típusonként (közlekedési /közlekedési hatóság/, lakossági /települési jegyző/, ipari /DDKTVF/), illetve ezek összegzett értékeiként, éves, negyedéves, fűtési-, nem fűtési időszakokra kerülnek meghatározásra.

A kibocsátási adatok és a vizsgálati területre jellemző meteorológiai adatok felhasználásával a vizsgált szennyezőanyagok légkörben való terjedését tudja modellezni az elkészült rendszer. A modellezéssel nyert információk (kibocsátási-, szennyezettségi adatok) települési bontásban is lekérdezhetők. A modellező rendszerrel megismerhetővé válik a vizsgált légszennyezőanyag átlagos szennyezettség eloszlására, valamint a szennyezettség levegőminőségi határértékhez való viszonya.

A fenti ún. alapinformációk felhasználásával a térinformatikai rendszer alkalmas arra, hogy a vizsgálati területen jelentkező fejlesztési igények (pl. közlekedési infrastruktúra fejlesztés, iparfejlesztés) levegőminőségre gyakorolt várható hatásai és a levegőminőségi követelmények teljesülése prognosztizálható.
A kidolgozott és megvalósított projekt egy olyan pilotprojektnek tekinthető, mely mintaként szolgálhat a későbbiekben az országos levegőminőség modellezési módszertan korszerűsítéséhez is.


Hozzászólások

 
0 #3 Guest 2011-02-25 18:50
Nem is értem minek ez az egész felhajtás...kap érte valaki valami plusz pénzt? Mert riasztás az aztán itt sem lesz soha, pedig tényleg nem lehet látni sokszor az orrunkig sem.
Idézet
 
 
0 #2 Guest 2011-02-25 09:56
Pécsett akkor sem lesz szmogriadó, ha már az orrunkig sem látunk. Jól meghatározták a riasztási határértéket!
Idézet
 
 
0 #1 Guest 2011-02-25 08:49
Eddig is nagyon széleskörű volt a levegő minőségét érintő tájékoztatás, nagyjából nulla! Onnan tudtuk, hogy rossz a levegő, ha kimentünk az utcára és beleszagoltunk a levegőbe.
Idézet
 

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés