Betarthatatlan szabályok között

Közélet

Egykoron, a rendszerváltás kezdeti éveiben, sokkal nagyobb lendülettel ment a harc az önkényuralmi jelképek ellen, mint most. A svung alábbhagyott, meg aztán – jó hazai szokás szerint – a regulák betartása lehetetlen.

Hogy messzebb se menjünk, a pécsi köztemető munkásmozgalmi panteonjának homlokzatán is ott virul egy vörös, ötágú csillag. Ami amúgy senkit sem zavar, aki akar, járhat oda, leróni a kegyeletét a korábbi elvtársak, harcostársak emléke előtt.

A pécsi temetőben is csillag hirdeti a múltat

Csakhogy, törvény tiltja az ilyen „védjegyek” használatát. De erre még a pécsi városházán, amúgy a jogszabályok útvesztőiben bátran szlalomozó szakértők sem tudtak komoly választ adni.

Annyi azért kiderült egy névtelen informátortól, „különleges közhasználatú építési zóna” maga a sírkert. Ebből következően, akár szemet is hunyhat mindenki az eset felett, mert nem olyan dologról van szó, ami jelentős érdekeket sértene. Lehet hivatkozni a történelmi távlatokra, más egyéb dolgokra.

Ebből csak egy a tanulság. Teljesen felesleges olyan határozatokat hozni, amiknek ellenőrzése, betarttatása egyenlő a lehetetlennel. Márpedig, itt valami hasonlóról van szó, ezt könnyű belátni.

A törvény, ami nehezen értelmezhető

269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

    a) terjeszt;

    b) nagy nyilvánosság előtt használ;

    c) közszemlére tesz;

    ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

    (2) Nem büntethető az

    (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.

    (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.