Fürdetés után koszorúzás

Bereczki Lajos Közélet

Péntek délelőtt a Flórián téren található, védőszentjüket ábrázoló szobornál gyűltek össze a pécsi tűzoltók és kéményseprők, hogy hálájuk jeléül koszorúkat helyezzenek el annak talapzatánál. Néhány hete még a szobor tavaszi mosdatásánál segédkeztek a lánglovagok, akik most is teljes felszerelésben álltak díszőrséget a téren. (Tekintse meg cikkünk végén az eseményen készült képeinket!)

Szent Flórián szobra körül tűzoltók, a katasztrófavédelem szakemberei, kéményseprők és két pécsi iskola diákjai álltak a tavaszi napsütésben, hogy leróják hálájukat a védőszentnek, amiért a „tüzes szakmák” képviselőire eddig vigyázott és alighanem a későbbiekben is megóvja őket a veszélytől.

Köves László atya, a gyárvárosi katolikus templom plébánosa mondott rövid beszédet, amelyben megköszönte a szentnek a segítséget és hangsúlyozta az áldozatvállalással járó munkák fontosságát, sőt általában a hűség, a kitartás és a másokon való segítségnyújtás szépségét, szükségességét.

Szavait rövid műsor követte, melyet a Felsővámház Utcai Általános Iskola diákjai adtak elő, ebben a blokkban versek és dalok hangzottak el, mindegyik produkció témája az éltető, de időnként veszélyessé váló tűz volt.

Őket követte a koszorúzás, amelyen a város képviseletében Magay Miklós a Városfejlesztési és Kommunális Referatúra csoportvezetője helyezte el az emlékezés és hála virágait, majd a május elsejével, frissen kinevezett pécsi tűzoltóparancsnok Kordé Norbert tette ugyanezt.

Az esemény végeztével a szomszédos utcában parkoló tűzoltó járművek hangos szirénázással távoztak, mintegy a zenei záróakkordot megadva ezzel.

Ekkor még nem mondtunk búcsút a tűzoltóknak, hiszen az új parancsnok a sajtó munkatársait meginvitálta a laktanyába, ahol röviden bemutatkozott az újságíróknak.

Kordé Norbert tűzoltó őrnagy 1996-ban lépett be a szervezetbe, ahogy ő fogalmazott, ekkor öltözött be. Pályafutását úgynevezett „vonulós tűzoltóként” kezdte, tehát megismerkedett a munka legnehezebb, de talán legszebb részével, magával a tűzoltással is. Több szakmai és sportversenyen is részt vett, szép eredményekkel büszkélkedhet. Parancsnoksága alatt 149 fő dolgozik, ebből 130 fő „vonulós tűzoltó”, akik az első vonalban végzik munkájukat, ha valahol oltani kell, vagy műszaki mentés szükséges. A személyi állomány nagyon fiatal, az átlag életkoruk mindössze 33 év és 49 százalékuk öt évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezik. A fiatalos lendület meglátszik az eredményeiken is. Nemrég Berlinben egy nemzetközi lépcsőfutó versenyen az 5. és 8. helyet is pécsi tűzoltók hozták el. A parancsnok örül annak, hogy fiatal és fizikailag is erős állomány található Pécsett. Bár a székhelyül szolgáló épület lenne ennyire masszív! Sajnos a statikusok által veszélyessé nyilvánított tűzoltólaktanya nagyon rossz állapotban van. Igazán nem tudják mikor költözhetnek egy korszerűbb és főleg nem veszélyes épületbe, mindenesetre reménykednek, hogy az országosan is megújult szakmai vezetés támogatni fogja a tervet anyagilag is.

A találkozón bemutatkoztak Kordé Norbert vezetőtársait, az osztályvezetőket is. Elsőként Szőke Szabolcs főhadnagy, a tűzoltás és műszaki mentés osztályvezetője beszélt magáról, aki 1996-ban lett tűzoltó, és ő is a sportos vonalat képviseli, mivel Pécsett végzett az egyetem testnevelés szakán. Remek eredményei vannak a sportban és a szakmai versenyek terén, így tekintélye töretlen a 130 általa irányított tűzoltó körében.

Mivel nem csak a mentés és oltás a feladata a tűzoltóknak, hanem a megelőzés is, ezért a teremben helyet foglalt Hegedűs Krisztián főhadnagy is, aki ennek a területnek a vezetője. Ő 2003-ban lépett a testületbe és nincs ugyan szoros kapcsolatban magával a tűzoltással, hatósági és szakhatósági feladatokat lát el öt kollégájával együtt. A tűzmegelőzés sokszor még fontosabb, mint az oltás, ezért van dolguk bőven, hiszen az engedélyek kiadása és szemlézések is feladataik közé tartoznak.

Csiszár Gábor százados talán a „legbékésebb” osztályt vezeti, a munkaügyi terület tartozik hozzá, egy éve irányítja ebben a beosztásban kollégái munkáját. Szintén 2003-ban lépett a tűzoltóság kötelékébe és a többi kollégájával együtt nagyon sportos alkat ő is, a huszonöt emeletes pécsi Magasházat párszor megjárta.

Utoljára maradt, de nem kevésbé fontos terület gazdája Branauer Zoltán főtörzsőrmester, aki a tapasztaltabb korosztály képviselője. Tizenöt évig a fecskendőt tartotta a kezében, ezt most tollal és papírral cserélte fel, mivel ő a pécsi tűzoltóság sajtóreferense. Intézményi kommunikátorként szakembere ennek a területnek, amit most azon melegében be is bizonyított, hiszen remekül vezényelte le a mai nap eseményeit.

A kötetlen eszmecserén természetesen szóba került a kívülről és belülről egyaránt riasztó képet mutató tűzoltóság épületének kérdése is. A parancsnok szerint most már az országos vezetés is tud a helyzetről és keresik a megoldást. A statikusok egy korábbi vizsgálat alkalmával két évet adtak a bentlakóknak, ezután erősen javasolt a ház elhagyása. Ebből már eltelt másfél év, tehát sok idő nem maradt a kérdés orvoslására. Lapunk kérdésére, hogy a túlórapénzek helyi kifizetése hogyan alakul, azt a választ kaptuk, hogy bár a kormányzat lehetővé tette az elmaradt járandóság kifizetését, de a pécsi önkormányzattal most tárgyalnak annak a mikéntjéről, hiszen az ő feladatuk lett a kérdés rendezése. Nem könnyű a helyzet ismerve az önkormányzat pénzügyi nehézségeit,de talán Szent Flórián ebben is a tűzoltók segítségére siet majd.

Képgalériánk: