A fesztiválok lecsengenek, az ősz beköszönt, de Pécsen még csak most kezdődik az év utolsó nagy eseménye, az Örökség Fesztivál-Pécsi Napok. A korosztály változó, a zene és a programok még inkább, de a hangulat a korábbiakhoz hasonlóan kitűnő.

A Fekete Gyémánt Fesztivál Fúvószenekar és az Ércbányász Fúvószenekar egy órás Széchenyi téri koncertje volt a jel: itt bizony egy fesztivál kezdődik. Az év utolsó ilyen nagyszabású rendezvényének nyitányán a két zenekar derekasan állta a sár helyett a tűző napot, és a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatta az indulók sorát. Az alaphangulatot megadták a lelkes zenészek, sőt még erősítést is kaptak, a teret két oldalról a Kaposvár és a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar „foglalta be”, majd városunk első embere is porondra lépett, akinek tiszteletére a négy csapat együtt adta elő a Hergert József által írt Pécsi polgármester indulót.

A fúvósok indulói betöltötték a Széchenyi teret

Katonás rendben, szigorúan napszemüvegben jöttek teret foglalni

Dr. Páva Zsolt az ekkor már kisebb tömeggé duzzadt embercsoportot köszöntötte. Elmondta, büszke rá, hogy Pécs immár huszonegyedik alkalommal rendezi meg a Pécsi Napokat, ami pár éve egy újabb névvel, az Örökség Fesztivállal bővült, utalva arra a  pár napra, amikor a baranyai megyeszékhely rejtett kincsei a nagyközönség előtt is felfedik magukat. A polgármester örömmel nyugtázta, hogy a megszorítások ellenére a hagyományos, tradíciókat bemutató eseménysorozatot 2011-ben is meg tudják rendezni, ezért ebből a szempontból az idei év mindenképp különleges helyen áll a több mint két évtizedes fesztivál életében. A megnyitón a főszponzorok mellett beszédet mondott a Litván Kulturális Napokat propagáló Renatas Juška magyarországi litván nagykövet is, aki büszkén mondta: az utolsó európai pogány nép volt az övék, csak a 15. században vették fel a kereszténységet és nyelvük hasonlít az egyik legősibb nyelvhez, a szanszkrithoz. A péntektől vasárnapig tartó három napban, amelyet a magyar-litván diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének huszadik évfordulója tiszteletére tartanak, a tradíciók kerülnek előtérbe: a népviseletek, a litván sör és a hideg céklaleves.

"Sokat fejlődött a fesztivál húsz év alatt, büszkék lehetünk rá" - mondta a polgármester

Egyesített erővel adták elő a Pécsi polgármesteri indulót

Várnak mindenkit a litván sörök, ételek - hallottuk a nagykövettől

A gasztronómiai – egyelőre csak verbális – ízelítő után a placcot a két helyőrségi zenekar foglalta el, és a közönség ámulatára alaki bemutatót, belsős szakkifejezéssel élve „gyep-show”-t mutattak be. A marcona katonák alakzatba fejlődtek, majd mintha egy swing-dixie-jazz jambe csöppentünk volna, „kivetkőztek” magukból, felvették a laza arcukat és egyenruhájukat, táncoltak a hangszerekkel, különféle koreográfiákat adtak elő. A tánc a hadak elvonulása után is fontos eleme maradt a megnyitónak, ugyanis horvát, német, roma ritmusokra elkezdődött a tér-tánc elnevezésű össznépi táncház, ameddig a közönség táncos lába csak bírta. A zene és ritmusok az Örökség Fesztivál-Pécsi Napok fő helyszínén is kardinális szereppel bírt, igaz kicsit másféle jellegű: a Rádió 1 a Szent István téren, a szökőkút közelében táborozott le, nyitott sátrukból déltől este tízig „csak igazi mai sláger ment”, elsősorban a gólyák kedvéért, akik értékes nyereményekért kérhettek a rádió kívánságkosarából. A másik főszereplő, ami tíz napon át az alfája és omegája lesz a fesztiválnak, természetesen a bor.

A híres honvédségi guggolós

Mr. Szaxofon magánszáma

A közös nedűízlelés rituális megnyilvánulása hol máshol kerülhet megnyilvánulásra, mint a fesztivál borutcájában, ahol a különböző standok jobbnál jobb termelői borai kerülnek közkínálatra az ínyencek számára. A fesztivál egyik előnye, hogy a minőségi borok imádóinak bőséges tárházát nyújtja a területen elhelyezett kitelepülések, valamint a Pannonvin sátra a rendezvény egész ideje alatt a PTE hallgatóinak kedvezményesen, 20% engedménnyel szolgáltatja folyóborait, ami még jobban ráhangolja a bulizni vágyókat a fogyasztásra.

A tér a táncé is volt

Ahonnét "csak igazi mai sláger ment"

Az első napon megrendezett ingyenes koncertek keretében az alternatív zene dübörgött a Dóm tér nagyszínpadán, ahol elsőként a Heaven Street Seven, majd a Vad Fruttik csapott a húrok közé. A közönség vegyes összetételét a zenére való ráhangolódásuk is jelezte, ugyanis míg az idősebb korosztály inkább a standoknál időzött és fogyasztott, addig a fiatalabbak bent, a „B középben” tomboltak, vagy – ami inkább jellemzőbb volt – a szélső területeken lézengtek és felmérték a helyzetet. A Heaven Street Seven újabb számain kívül a már bevált klasszikusokkal operált, mint például a Krézi srác vagy a Mozdulj!, de a Vad Fruttik sem kezelte másképp a helyzetet, a biztosra mentek: Sárga Zsiguli, Lehetek én is, Nekem senkim sincsen. Az egyetlen frusztrációt a tömegen kívül, ami egyébként várható volt, talán a kihelyezett mellékhelységek hiánya okozta, és még annál a minimális lehetőségnél is hatalmas sor állt, valamint fizetős volt. A fesztiváli hangulatot egyébként a „több színpados” megoldás éreztette, ugyanis nem csak a Szent István téren, de a környékbeli szórakozóhelyeken is adtak az élvezetnek a szervezők. Volt akusztikus zene, lágy gitárzene, valamint az elektronikus ütemek is léket csaptak az éjszakában. Az első nap sikerei csak a következő napok népszerűségét vetítik előre. Egyszóval: idén is sikeres lesz az év utolsó fesztiválja, a Pécsi Kulturális Központ szervezésében.