Egy éve, 2010 szeptemberében indult el a Pécsi Tudományegyetemen az angol nyelvű orvosi biotechnológiai mesterképzés. Az eszéki orvosegyetemen szintén akkor indult el a képzés. Október 5-én a két orvosi kar bejelentette, hogy egy horvát-magyar határon átnyúló projektre közel 140 ezer eurót nyertek, amit ennek a rendkívül dinamikusan fejlődő tudományágnak a tananyagharmonizációjára fordítanak.

Ez azt jelenti, hogy a két egyetem egy év alatt gyakorlati és elméleti téren is olyan szintre hozza a hallgatóit, amellyel versenyképesek lehetnek Európa és a világ biotechnológiai iparában. A biotechnológia az elmúlt évtizedek egyik leggyorsabban fejlődő, óriási potenciálokat rejtő alkalmazott tudományága, amely fontos eredményeket ígér többek között az orvostudomány, a környezetvédelem, az ipar és a mezőgazdaság területén. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán horvát-magyar összefogás keretében a legkorszerűbb tudással rendelkező orvosi biotechnológusokat képzik egy Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt révén.

Az orvosi biotechnológia magas szinten alkalmazza többek között a genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia, biokémia, sejt-biológia és élettan eredményeit, és meghatározó szerepet játszik a gyógyszerkutatásban, az új gyógymódok és új gyógyászati módszerek kifejlesztésében. A biotechnológia területe rohamosan fejlődött az elmúlt időszakban, és a belátható jövőben olyan áttörések várhatóak, amelyek forradalmasíthatják több súlyos betegség gyógyítását is.

Ljiljana Pancirov, magyarországi horvát főkonzul is üdvözölte a kezdeményezést

Az orvosi biotechnológia egyik legizgalmasabb, kísérleti területe a tissue engineering, azaz nyersfordításban "szövet-szabászat", amelynek alapjait a PTE Biotechnológia szakján is oktatják. Dr. Pongrácz Judit, a képzés vezetője elmondta, ez a science-fiction kifejezésnek is beillő beavatkozás a következőt takarja: “Különféle technikákkal képesek vagyunk szövetet létrehozni emberi sejtekből, amelyek alapjául szolgálnak szervek létrehozásához.” Szerkezeti szempontból meg kell különböztetnünk bonyolultabb (tüdő) és egyszerűbb (bőr, erek) szerveket. Utóbbiakat ezzel a technológiával már elő lehet állítani. Az alkalmazás egyértelmű: megégett bőrfelületek pótlásához elegendő lesz bőrt növeszteni.  „Gyógyszerkutatási szempontból is igen fontosak ezek az előrelépések, mert ezeket a szöveteket használják a hatóanyagok tesztelésére is, ami nyilvánvalóan csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyógyszerkipróbálás első klinikai fázisában, amikor egészséges önkénteseken próbálják ki a gyógyszereket, káros mellékhatások ne lépjenek fel, illetve ki tudják szűrni, ha a hatóanyag egyáltalán nem hat.

A Pécsi Tudományegyetemen 2010 szeptemberében indult az angol nyelvű nappali tagozatú állami és költségtérítéses finanszírozású Orvosi Biotechnológia mesterképzés, amely nemzetközi közegben nyújtja a magyar, horvát és egyéb nemzetiségű hallgatók számára a lehető legkorszerűbb biotechnológiai tudást. “Jelenleg 16 hallgatónk van, két évfolyamon – tette hozzá Pongrácz – de 30 hallgatónál többet nem is akarunk foglalkoztatni, hiszen ez nem tömegképzés. A célunk az, hogy nagy elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkezzenek a tőlünk kikerülő hallgatók, versenyképesek legyenek a többi hazai egyetemen, esetleg külföldön végzettekkel szemben.”
 

Dr. Ljubica Glavaš-Obrovac az eszéki egyetem biotechnológiai képzését vezeti.
 

A pécsi mesterképzés egyben az eszéki orvosegyetemen Dr. Ljubica Glavaš-Obrovac szakvezetésével szintén 2010-ben, horvát nyelven indult a biotechnológiai BSc képzés kimenete is. Az Európai Unió támogatásával idén szeptemberben induló egyéves futamidejű projekt rövid távú célja, hogy az Eszéken végző biotechnológiai BSc képzésben résztvevő hallgatók kimeneti tudása harmonizáljon a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biotechnológia Mesterképzés felvételi követelményeivel. Ehhez a projektben résztvevő egyetemi oktatók egy összehasonlító ajánlást készítenek a két egyetem és hasonló nemzetközi biotechnológiai képzőhelyek kurrikulumának elemzését követően. A projekt során a genetika, sejtbiológia, biofizika, biokémia, élettan és bioinformatika témakörök 1-1 moduljához a modern 21. század oktatási kihívásainak megfelelő angol nyelvű elektronikus tananyagok is készülnek.

Az oktatás-kutatáson túl a két egyetem oktatói és vezetői szerint a régió gazdasági fejlődésében is kiemelt szerepet játszhat a biotechnológia, hiszen a minőségi oktatás révén magasan képzett szakemberek biztosíthatók, amelyek jelentős vonzóerőt jelentenek mind a gyógyszeripari, mind más orvosi biotechnológiai vállalatok számára, és így növelhető az egész régió foglalkoztatottsági szintje. A horvát-magyar határon átnyúló pályázati projektre közel 140 000 euró támogatást nyert a két egyetem.