Mozdulni sem lehetett október 6-án este a Pécsi Galériában „A Magyar Golgota mártíremlékei” című kiállítás megnyitóján. A több szempontból is egyedülálló tárlat szinte „tapintható” közelségbe hozza az aradi vértanúk ereklyéit és a magyar történelmet. (Galéria!)
Tizenhárom név, tizenhárom nemzeti hős. A haza a mai napig a legnagyobb tisztelettel sorolja fel az aradi tizenhárom nevét. Az elnyomó hatalommal szemben, Magyarország és eszméi mellett kiálló férfiakról van szó, akik inkább vállalták a vértanúhalált, semmint megalkuvók legyenek. Az Arad-kultusz töretlenül él a magyar emberek szívében. Az országban is egyedülálló kiállítás nyílt október 6-án a Pécsi Galériában az aradi vértanúk ereklyéiből, az Aradi Múzeum jóvoltából. Huszárruhába öltözött férfiak, korabeli, a magyar szabadságharcról készített festmények és maguknak az aradi vértanúknak a kegytárgyai fogadták a galériába betoppanó embert. Lépni nem lehetett az emberek tömegétől a megnyitón, annyian voltak kíváncsiak a korabeli tárgyakra és a hősök üzenetére.
Deák Árpád tárogatóművész mindenki által ismert, gyerekkorunk óta bennünk élő dallamokat: Kossuth-nótákat és a szabadságharc idejéből származó dalokat játszott hangszerén, a közönség pedig külön felszólítás nélkül együtt zengte a Kossuth Lajos azt üzente-t, vagy épp a Gábor Áron rézágyúja-t. „Pécsett talán a többi városnál is erősebben él az Arad-kultusz” – kezdte megnyitó beszédét dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere. A város első embere emlékeztetett mindenkit: tíz éve adták át azt nemzeti panteont az Aradi vértanúk útján, amelyen az aradi tizenhárom mellszobrai sorakoznak és 2008 óta a baranyai megyeszékhely testvérvárosa az a hely, ahol 1849. október 6-án tizenhárom hőst kivégeztek, így a kötődés talán egyértelmű.
Ez a kiállítás szeretné még jobban megerősíteni a két város közti kapcsolatot és kiszolgálni a tárgyi történelem iránti érdeklődés igényét. Az aradi vértanúk kegytárgyait most felsorakoztató tárlat az aradi ereklyemúzeum kincseiből válogat, amelyet a 19. század végén, 1893-ban a tragédia után hoztak létre, azonban 1960-ban bezártak. Az ok valószínűleg egyértelmű: a magyar kisebbségnek ne legyen olyan szimbolikus helye, amely össze tudja lélekben őket kovácsolni. Ez veszélyes volt az akkori rezsim számára. Az aradi városvezetés és az Aradi Megyei Múzeum Péccsel való kooperációjának köszönhetően a kiállítás szerencsésen létrejött, sőt több más itthoni múzeum állományának egy-egy darabja is csatlakozott a tárlathoz, így az országban valóban egyedülálló ideiglenes gyűjtemény látogatható Pécs központjában.
A kiállítást dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke nyitotta meg, akinek első dolga volt, hogy tolmácsolja dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter üdvözletét és elnézését, hogy külföldi útja miatt nem tud személyesen részt venni az eseményen. „Örömteli, hogy ez a méltatlanul elfeledett ünnep most újra eredeti fényében tért vissza a köztudatba. A magyar katonának szüksége van példaképekre” – mondta – „olyanokra, akik képesek meghozni azt az áldozatot, amely a magyar nemzet, a haza érdekeit szolgálják, úgy, hogy többen közülük, még a nyelvet sem ismerték, mégis megtették.” A kabinetfőnök elmondta, azt szeretné, hogy amikor a tárlatot megtekintjük, érezzük, milyen magyarnak, katonának, hősnek lenni.
Arad részéről Dr. Peter Hügel, az Aradi Megyei Múzeum igazgatója méltatta a tárlatot, amelynek számos darabját ez a múzeum biztosította. Köszönetét fejezte ki nem csak a pécsi és aradi városvezetés, hanem a kollégák, restaurátorok, kutatók felé is, hiszen nélkülük nem valósulhatott volna meg ez a 41 kiállítási tárgyból álló gyűjtemény.
Az ünnepélyes megnyitó záróakkordjaként Nagy Csaba alpolgármester Páva Zsoltnak egy, az aradi vesztőhelyről származó megszentelt földet tartalmazó urnát nyújtott át, amely szintén megtekinthető a kiállítás végéig.
Dr. Kedves Gyula ezredes, a Hadtörténeti Múzeum főigazgató-helyettese rengeteg érdekességet megosztott a közönséggel a legalább fél órás idegenvezetésen, amelyen az is kiderült, hogy az a tizenhárom nem is tizenhárom, hanem tizenhat és nem csak a vértanúk kaptak helyet a tárlaton, hanem mindenki, aki hasonló módon gondolkodtak, mint ők. A tárlat tárgyai közt fegyvereket, étkészleteket, katonai egyenruhákat, eredeti dokumentumokat, festményeket találunk, a 162 évvel ezelőtt meghalt hősök emlékeit.
„Magyarország! Ne feledd halottaidat! Mint vádlók élnek ők!” Hogy ez a mondat mit jelent a mai ember számára? Ezt mindenki döntse el önmaga. A kiállítás egyedülálló alkalmat kínál arra, hogy szembesüljünk a történelmünk egy nagyon fontos szeletével.
A Magyar Golgota mártíremlékei – Az Aradi Vértanúk ereklyéi
A kiállítás megtekinthető: 2011. november 20-ig, naponta 10-18, vasárnap 12-18 óráig, kedd szünnap. A kiállítás megtekintése díjtalan!
Huszárok mindenütt
"Étkészlet,...
...gyertyatartó...
"...díszes egyenruha." Az aradi tizenhárom mindennapi tárgyai.
"Pécsett nagyon erőteljes az Arad-kultusz"
Dr. Peter Hügel, az Aradi Megyei Múzeum igazgatója
"Megszentelt föld a Magyar Golgotáról"
Dr. Kedves Gyula értő, mindenre kiterjedő idegenvezetése
"Fényesebb a láncnál..."
Az egyetlen Hadi-Polgári Érdemrend, amit nem karddal lehetett elnyerni
Eredeti dokumentumok és kereszt
Lenkey János rabbilincsének egy darabját foglalják bele a kortársak az emlékgyűrűbe. Szép példája annak, hogy az aradi mártíromság hogyan épült bele a nemzet emlékezetébe, emléktárgyaiba.
Hozzászólások