Október 27-én Kocsis Zoltán vezényelte a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart, műsoron többek közt Mozart monumentális mesterműve, a Requiem volt. Ez volt a ZeneSzüret záróeseménye, egyben a Filharmónia Mesterbérlet nyitókoncertje. Pécs legfiatalabb fesztiváljáról Szamosi Szabolcsot, a Filharmónia igazgatóját, a ZeneSzüret fesztiváligazgatóját kérdeztem. (Fotók:Horváth Gábor).

- A visszajelzések alapján, hogy érzi, jól sikerült a fesztivál?

- Azt gondolom, hogy először, mikor elkezdtem csinálni, kicsit többet vártam tőle, de később rájöttem, hogy minden első fesztivál korlátozottan lehet sikeres és ahhoz képest úgy érzem, elértük a felső korlátot. Számomra meglepő volt, hogy az ingyenes programok ennyire sikeresek voltak, a belépősökkel kapcsolatban viszont, ahol tényleg kiváló művészek voltak, azt éreztem, hogy lehetnénk többen néhány nézővel…Természetesen tudom, hogy manapság az embereknek nagyon meg kell gondolniuk, mire költenek.  A második tényező, ami mintha az első érvnek ellentmondana, az a programbőség az újonnan megnyitott Kodály Központ miatt, ami mellett nehéz különlegeset adni. Ugyanakkor számomra nagyon nagy öröm volt a zárókoncert, ami egyben a Mesterbérletünknek a nyitókoncertje volt; amikor az ember ilyen teltházat lát, akkor elfelejt minden bánatot. Október 27-én egy gombostűt se lehetett leejteni. Ez természetesen bizakodásra is okot ad.

Vegyük az egyik legsikeresebb ingyenes programunkat, a ZeneSzüret Filmklubot. A mozit napról megtöltötték. Beszéltem egyik vendégünkkel, aki eljött az egyik délutáni előadásunkra és a vége előtt felállt, mert sietett a moziba, hogy helyet tudjon foglalni. Igyekeztünk a filmek kiválasztásánál is a színvonalra törekedni. A siker minket is meglepett. Véleményem szerint ma a populáris filmeken sincs tömeg, a komoly műfajban, a „művészfilmek” világában pedig egyáltalán nem jellemző. A klasszikus zene és a film együtt mégis becsalogatta a nézőket.

A Pécsi Kórusok Koncertje csodálatos október 23-ai élmény volt

- Ön melyik programra fog legszívesebben emlékezni?

- Számomra ennek a fesztiválnak a csúcspontja a Ránki család koncertje volt a Magyar Rádió Gyerekkórusával. Vádolhatnának elfogultsággal is, hiszen ezen a koncerten ért a megtiszteltetés, hogy kísérhettem a Gyerekkórust, de ettől függetlenül elmondhatom, hogy egy nagyszerű zongoraművész házaspár kápráztatta el a pécsi hallgatóságot. A közönség pozitív értelemben megdöbbent a legkisebb Ránki, Fülöp zongorajátékán, amikor Liszt B-A-C-H fantázia és fúga című szerzeményét játszotta. Valószínűleg még nagyobb öröm lett volna számomra ha utána eljátszhattam volna az orgonás verzióját ennek a darabnak, de így is nagyon különleges élmény volt ezekkel a gyerekekkel játszani. Rájuk mindig úgy tekintek, mintha, jó értelemben, más világból jönnének, más világban élnének. Szerintem ma Magyarországnak az egyik legkiemelkedőbb együttesével van dolgunk, abszolút világszínvonalú, amit ezek a mosolygó gyerekek előadnak. Nyilván ebben elévülhetetlen érdemei vannak a karnagyuknak, Thész Gabriellának, aki fantasztikusan fogja össze és tanítja be őket. Először akkor találkoztam a Gyerekkórussal, amikor két évvel ezelőtt az Egyházmegye ezer évét ünnepeltük. Amikor ott szerepeltek, minden zenész tátott szájjal nézte őket és azt hiszem, hogy példaképül állíthatja maga elé ezt mindenki a fantasztikus együttest.

- A ZeneSzüret fontos része volt, hogy a nyüzsgő nagyvárosba vitte el a komolyzenét…

- A köztereken: az Árkádban és a Színház téren leadott minikoncertjeink mögött voltak a legnagyobb kérdőjeleim, amik némileg csökkentek, de jöttek újak is. A Színház téri zongorázásokkal kapcsolatban azt érzem, hogy ez nagyon jó dolog és folytatnunk kell, az Árkádban szintén az a benyomásom, hogy nem szabad abbahagyni, csak utóbbinak jobban át kell gondolnunk a hogyanját. Viszont a közönség a bevásárlóközpontban volt a legnagyobb. Ott megfigyeltem, hogy a déli zongoraszó előtt negyed órával már gyülekeztek az emberek, kb. húsz-harminc néző. A Színház téren ez pont fordítva volt, egy-két ember odament, hogy meghallgassa, aztán ahogy a művész elkezdett játszani, az emberek szépen gyülekeztek és mire a zongorista befejezte, addigra voltak a legtöbben.

A déli zongoraszót minden nap várták a Belvárosban

Egy hasonló kezdeményezés már volt a kultúrfőváros évében (a Pánbalkán Art Piknik 2010 – a szerk.), amikor a városban több helyen kihelyeztek zongorákat. Az azonban mégis más volt. Nem lehetett teljesen felhangolni őket, azon kívül az időjárásnak és a nagyközönségnek nem is szabad nagyon jó kvalitásokkal rendelkező, drága zongorát kitenni. Nekünk az egyik legjobb zongoránk volt az Árkádban, a Színház térre pedig hosszas vívódás után egy kiváló minőségű vadonatúj elektromos zongorát helyeztünk el, amit a fesztiválon elsőként fellépő Balog József zongoraművész választott ki az üzletben, miután több hangszert kipróbált. Ezen kívül azt is hozzá kell tenni, hogy a ZeneSzüreten diplomás művészek zongoráztak. Abszolút unikumnak számít, hogy azért ideutazott Budapestről egy kiváló művész (ahogy a diplomájukban feltüntetik – a szerk.), hogy az Árkádban illetve a Színház téren eljátssza a déli zongoraszót. Azt meg kell jegyeznem, hogy a zenészek körében eleinte nem arattunk osztatlan sikert, mikor elmeséltük, hol és milyen körülmények között kéne játszani. A hőmérséklet egy következő tényező volt, többen azt mondták, hogy nem szeretnék vállalni, mert hűvös van a szabadtéri játékhoz, de aztán a végén mindegyik csak felhúzta a kabátját és beült a zongora mögé, a közönség pedig élvezhette a csodálatos dallamokat.

- Térjünk vissza a kezdetekhez. Mikor született meg a ZeneSzüret koncepciója?

A fesztivál gondolata egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg, az NKA-hoz idén év elején adtuk be a pályázatot. Amikor az eredmény onnét megérkezett, akkor hirdettük meg szélesebb körben. Az első sajtótájékoztatót júliusban tartottuk, de addigra már sok programot feltettünk a jegyárusító rendszerünkre.

- Mekkora volt a fesztivál költségvetése?

Minimális összegről beszélünk. Elmondhatom, hogy több mint tíz éve, mióta szervezéssel is foglalkozom, nagyon alacsony költségvetésű, mégis magas színvonalú programokat sikerült megvalósítanom. A teljes fesztivál költsége akkora volt, mint egy másik hasonló eseményen a marketingre fordított pénz. Számszerűsítve: tíz millió forintba került az egy hét. Ha megnézzük, hogy milyen művészek jártak itt, úgy érzem, hogy ennek az összegnek a többszörösét érte a ZeneSzüret. Folytatást mi mindenképp szeretnénk, igaz idén is minden munkatársunknak erőn felül kellett teljesítenie ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.

- Amennyiben jövőre megrendezik, ugyanígy október végén lenne a ZeneSzüret?

Semmiképpen. Szeretnénk előrébb hozni, csak az a kérdés, hogy mennyivel. Terveink közt az ősz eleje vagy a szeptember végi-október eleji időszak szerepel. Azt belátjuk, hogy a jelenlegi időpont, az október vége semmiképp sem alkalmas rá, hogy egy zenekar kint üljön szabadtéren és játsszon. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a Liszt-termet a fesztivál keretében megnyitottuk és utána ott adhatták elő a művészek a zongoraversenyt.

A Desszert Lakner Tamással a ZeneSzüreten is népszerű volt a gyermekek körében

- A Filharmónia nagyon sok programot szervez ezen a fesztiválon kívül is. Miket ajánlana az olvasók szíves figyelmébe?

A legkiemeltebb programunk a Mesterbérlet, és nagyon nagy öröm számunkra, hogy ennek az előadásaira mindig nagyon gyorsan elfogynak a jegyek. Tehát akit érdekel, annak azt javasolnám, hogy minél előbb vásárolja meg a belépőjét. Ezen kívül egyre népszerűbb a Desszert sorozatunk, amit gyerekeknek tervezünk és Lakner Tamás vezetésével bonyolítjuk le a Palatinus Szálló Bartók-termében. Nekem Lakner Tamás az etalon azzal kapcsolatban, hogyan kell a gyerekeket megszólítani.

Fontos még megemlítenem, hogy délelőttönként iskoláknak szervezünk bérletes előadásokat, és szeretnénk, ha minél több oktatási intézmény kapcsolódna be. Egyébként ezt a tevékenységünket támogatja leginkább a Minisztérium és az NKA is. Ők úgy látják, hogy a filharmóniák legfontosabb feladata, hogy a gyerekekhez eljuttassuk a zenét, a program keretében itt a régióban, Baranya-Tolna-Somogy megyében és Pécsett egy hónap alatt ötven koncertet adunk. Éves szinten majdnem ötvenezer gyermekhez jut el a klasszikus zene, amit a Filharmónia művészei közvetítenek.

Nemes cél, további sok energiát hozzá, jövőre pedig várjuk, mire hangolódik a ZeneSzüret!