A nagy szavakat akarunk használni – márpedig ez a célunk –, akkor bátran kijelenthetjük: a megye legteljesebb helyismereti gyűjteménnyel van dolgunk! A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban, pontosabban a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár helyismereti „műhelyében” Pap Dávid (képünkön) szerint is rengeteg az érték.
– A helyismereti gyűjtemény alapjait a 1960-as években Surján Miklós rakta le, s az egykori igazgatónő, Román Lászlóné idején indult igazán fejlődésnek– ismertette az előzményeket Pap Dávid, helyismereti könyvtáros. – Jelenleg, a Péccsel, a megyével foglalkozó könyvekből akad itt mintegy 17 000 kötet. Ehhez jönnek hozzá a folyamatosan gyarapodó napilapok, hetilapok, folyóiratok, aprónyomtatványok. Szóval, tényleg egyedülálló, ami itt fellelhető.
– Amit mond, az egyrészt izgalmas, másrészt alig fogható fel, mennyiségi értelemben. De akadnak valóban értékes darabok is az állományban?
– A Pécsre, Baranyára vonatkozó dokumentumok mellett védett raktárban őrizzük Kelemen Mihály pécsi törzsorvos, valamint Szikray Odó pécsváradi szolgabíró mintegy 4 000 kötetnyi hagyatékát, mely javarészt a XVIII-XIX. században kiadott művekből áll. Egy dolog azonban nagyon lényeges! Innen, tőlünk semmit sem lehet elvinni, kikölcsönözni. Ide csak befelé létezik út, mert akadnak olyan különlegességek, amiket tényleg nagyon kell óvni.
Szüts Etele (balra), Pap Dáviddal együtt érzi, tudja jól, milyen felelősséggel jár az egyedülálló állomány szakszerű kezelése
– A 2011-es évben, egy ilyen jelentős intézményben, már a XXI. évszázad követelményeinek is meg kell felelni. A számítógép itt is szinte átvette a hatalmat?
– Léteznek olyan részei a helytörténeti múltnak, ahol nélkülözhetetlen a digitalizálás.
Egyrészt szkenneljük a napi sajtóból azokat a cikkeket, melyek helyismereti vonatkozásúak. Ezenkívül, állományvédelmi okokból digitalizáljuk a hetven évnél régebbi dokumentumainkat– vette át a szót Szüts Etele, informatikus-szakember. – De nem csak papíralapú dolgokat világítunk le, hanem például mikrofilmeket is. Emellett, több ezer órányi, régi, VHS-rendszerű videokazettát szintén átírunk, új, könnyen kezelhető formátumra.
– Mindez nagy szakértelmet feltételez mindenkitől, amiben nem is szokott hiba lenni.
– Munkatársaink történész végzettséggel rendelkeznek, amely alapkövetelmény a helytörténeti munkához. A gyűjteményt használó kutatókat ugyanis csak felkészült szakemberek képesek megfelelően segíteni. Innen, tőlünk, szinte soha nem távozott elégedetlenül egyetlen olvasó, érdeklődő sem, ezt bátran állíthatom.
Hozzászólások