Nem csak azok a hajléktalanok, akikről az, tisztán látszik. Olyanok is lehetnek egy ilyen csoport tagjai, akikről elsőre talán senki sem gondolná. A pécsi Támasz Alapítvány szervezésében, ebbe a körbe tartozó személyek néznek meg egy előadást, a Pécsi Nemzeti Színházban (képünkön).
A köztudatban azok az „igazi” utcalakók, akik két nagy szatyorral, egy padon ülve, alva várják sorsuk jobbrafordulását. De akik egy menhelyen, átmeneti szálláson tengetik életüket, szintén ebbe a csoportba tartoznak, legfeljebb más keretek között.
A Támasz Alapítvány szociális munkása, Papp István immár kilenc éve dolgozik a szakmában, sokat tud a helyzetről. Ráadásul a Társadalmi Megújulás Operatív Program különböző pályázati témáiban is jól eligazodik.
– A „Talpra-Állás” a neve annak a projektnek, ami a vége felé közeledik – adott betekintést a feladatkörbe Papp István. – Ennek részeként, egy egész csoportot igyekeztünk visszavezetni a társadalom hasznos tagjai közé. Ők már nem feltétlenül laknak egy nagyobb közösségben, hanem albérletben, más egyéb formában töltik mindennapjaikat. A munka, illetve a normális élet világába is igyekeztünk irányítani őket. Ennek kapcsán juthatnak el egy előadás erejéig, a Pécsi Nemzeti Színházba, január 20-án. Hiszen nekik is joguk, lehetőségük, hogy ugyanolyan dolgokat éljenek át, tapasztaljanak meg, mint azok, akik rendezett keretek között léteznek.
Papp István sok keserű sorsot ismer, de próbál segíteni is
– A pénteki színházlátogatás akár riasztó is lehet, a többi néző számára!
– Mindez egy rossz téveszme! Akik részesei ennek az eseménynek, azokról nem feltétlenül tükröződik a külsőségekben, hogy milyen mélységeket jártak meg, amíg elindultak kifelé, a maguk személyes gödreiből. Éppen ez az egyik célunk, hogy elérjük, legalább első látszatra senkiről se ríjon le a társadalmi helyzete. Ez is része a kilábalásnak.
– Ezek szerint tennivalójuk, gondjuk volt, lesz is még elég, ebben a témakörben.
– Amit a legtöbben egy családban, szinte természetes módon megtanultak, az ezeknél az embereknél gyakran kimaradt, vagy a feledés homályába veszett. De elsajátítható, feleleveníthető. Ezen az úton próbáljuk meg elindítani őket.
Premier a színházban
„A jó pálinka itassa magát” címmel mutatják be, a Pécsi Nemzeti Színházban Koleszár Bazil Péter és Sultz Sándor alkotását. A szöveg nem irodalmi művön alapul, hanem évekkel ezelőtti, nyilvános helyeken rögzített beszédfoszlányok fűzére. A hét képből álló művet korábban már előadták Budapesten, illetve Szombathelyen is, méghozzá évekig. A pécsi közönség elé viszont most kerül első alkalommal.
Hozzászólások