Különleges élményben lehetett része február 19-én Pécsett a Székesegyház közönségének. Duke Ellington szakrális művének, a Jazz Misének előadására vállalkozott a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra, a Nemzeti Énekkarral közösen. Az este elhangzó művekről és a jazz szerepéről beszélgettem a főpróba után a Jazz Misét újrahangszerelő Fekete-Kovács Kornéllal. (Képünkön jobbra. Fotók: Horváth Csaba). GALÉRIÁVAL!
A Székesegyház látott-hallott már egyedi produkciókat, de amilyen február 19-én elhangzott, biztosan nem sokat. Egy jazz zenekar, a Modern Art Orchestra élén Fekete-Kovács Kornéllal arra vállalkozott, hogy a Nemzeti Énekkar csodálatos hangú kórustagjaival együtt előadják Duke Ellingtonnak, a rendkívül termékeny és meghatározó zeneszerzőnek, jazzmuzsikusnak legszentebb művét, a Jazz Misét. A vállalás tökéletesen sikerült, a produkció előtt fejet hajtott az ínyenc közönség. A mű változatairól és további terveiről a Misét újrahangszerelő zenész-zeneszerzővel, Fekete-Kovács Kornéllal sikerült néhány szót váltanom a főpróba után.
- Duke Ellington saját életművének legfontosabb darabjának tartotta a Jazz Misét. Ön hogyan vélekedik a nagy jazz zeneszerző munkásságáról?
- Ellingtonról, mára kiderült, hogy az ő munkái, egyáltalán a létezése az Egyesült Államoknak a legalapvetőbb népzenéjévé váltak. Az általa írt darabok mára olyan helyre kerültek az amerikai nép kultúrájában, ami a magyar zenehagyományban a legmélyebb népzenei gyökerekkel rokonítható vagy feleltethető meg. Egy jazz zenész számára a gyökerek mindenféleképpen az amerikai jazzben keresendőek. A jazz sajátos nyelvét máshogy nem lehet elsajátítani, csak úgy, hogyha ezeket a gyökereket tanulmányozzuk, hallgatjuk, és megpróbáljuk utánozni. Hiszem és vallom, hogy Duke Ellingtont hallgatni, tanulmányozni és játszani minden felnövekvő jazzmuzsikus számára lényegi dolog és időről időre vissza kell hozzá nyúlni, leporolni és újból és újból átgondolni.
- Ez a mostani egy exkluzív bemutató, esetleg az országban több helyen is előadták már a művet?
- Én ezt a darabot már több alkalommal, többféle megfogalmazásban játszottam. Ez a mostani verzió egy jó értelemben vett „öszvér” megoldás. A művet legelőször John Høybye-val, egy dán kóruskarmesterrel játszottam először. Az úriembernek annyira megtetszett Ellington szerzeménye, hogy úgy érezte, neki ezzel több, mint foglalkoznia kell vele. Alapos kutatásokat végzett és kiderítette, hogy annak idején nem nagyon tudták felkutatni az eredeti partitúrát, így ő nekiállt, és az egész anyagot lekottázta, a kórust pedig újraírta. Ezen felbuzdulva úgy éreztem, hogy ha már az én zenekarom, a Modern Art Orchestra játssza, akkor természetesen tiszteletben tartva a Duke Ellington által írt hangokat, akkordokat, ritmusokat egy picit próbáljuk meg az együttesem egyéniségét beleültetni az egészbe. A zenekart picit áthangszereltem, és kijelenthetem, hogy ebben a formában először mutatkozik be a Jazz Mise, vagy ahogy a zeneszerző nevezi, a Sacred Concert.
- A mű dramaturgiájáról mondana egy-két szót?
- Az egész darab egy szakrális mű, műfaját tekintve szvit. Ellington úgy tervezte, szerkesztette meg, hogy a különböző eljátszásokkor már az „eredeti” verzióban sem lehet rámutatni arra, hogy mi is az eredeti. Ugyanis az egyik előadás során a hangszerelő elvesz tételeket, máskor pedig hozzájönnek újak, illetve más hangnemben szólalnak meg. A zeneszerző művét a pillanatnyi hatásoknak megfelelően kezelte, és emiatt a darab jó nagy adag szabadságot enged az éppen aktuális előadónak. Ezért is szeretjük a Jazz Misét, mert amellett, hogy egy nagyon erősen megkomponált mű, rengeteg lehetőség van az improvizációra.
- Valamint rengeteg hangszeren játsszák. Az Ön tizennyolc tagú Modern Art Orchestrája mellett a Nemzeti Énekkar képzett énekesei is főszereplői az előadásnak. Ők hányan vannak?
- Pontosan nem számoltam meg őket, de megkérdeztem Antal Mátyást, a Nemzeti Énekkar karigazgató-karnagyát. Ő azt mondta, hogy a kórus 90 tagú.
- Dolgoztak már együtt?
- Igen, korábban ugyanezt a darabot előadtuk már.
- Az esten nem csak Duke Ellington műveit halljuk, hanem Ön által írott darabok is vannak a programban. Melyek ezek és hogyan kapcsolódnak Ellington Jazz Miséjéhez?
Van egy gész estés darabom, amelynek Ajánlás a címe és szintén szvit, mint Ellington műve. Olyan részleteket próbáltam kiragadni belőle, amelyek egyrészt zeneileg összeilleszthetőek az utána következő nagy művel ezért a „mainstream” hangzás fontos elem volt, a másik szempont pedig az volt, hogy a Székesegyház környezetéhez, atmoszférájához passzoljanak.
- Fekete-Kovács Kornélnak, illetve az Ön által vezetett Modern Art Orchestrának 2012-re milyen tervei vannak?
- Először is hadd mondjam el a nagyon közelmúltat. Február 18-án egy vadonatúj darabom bemutatójára került sor a Művészetek Palotájában, szerencsére nagy sikerrel. Lukács Miklósnak, a neves cimbalomművésznek írtam egy cimbalomversenyt vonószenekarra és cimbalomra. Ezen kívül a Modern Art Orchestrának és nekem állandó programot, dupla sorozatot jegyzek a Bárka Színházban. Ezt úgy kell érteni, hogy havi egyszer ifjúsági koncertet adunk Hajós Andrással, amelynek egyébként a pécsi közönség is szem- és fültanúja lehetett vasárnap délelőtt, illetve az esti órákban szerzői estekből álló sorozatunk darabjaival kedveskedünk a felnőtt közönségünknek. Ezeknek az évaddal együtt lassan a végére érünk, de szeptembertől az említett sorozatok újraindulnak.
A Filharmónia Dél-Dunántúl mindig minőségi programokkal kedveskedik közönségének. Szamosi Szabolcs ügyvezető igazgató nyilatkozik a tévének
A koncert első felében Fekete-Kovács Kornél "Ajánlás" című darabjából hangzott el két tétel
A Modern Art Orchestra legénysége játszotta a "főnök" szerzeményét
Fekete-Kovács Kornélnál (balra) az est folyamán többféle fúvóshangszer volt, és játszott is rajtuk
Impozáns látvány madár (vagy denevér)távlatból
Már a Nemzeti Énekkar tagjai is felsorakoztak
Szólót énekelt Bolba Éva. Nagyon megjegyeztük a nevét, fantasztikus hangja van
Az Énekkart Antal Mátyás dirigálta
A tíz tételes mű meghallgatása után más szférákban jártunk
Hozzászólások