Mint a világ legnagyobb nagyképernyős tévéje, olyan a „Jelenetek egy házasságból” (képünkön egy részlet) című előadás. A Pécsi Nemzeti Színház N. Szabó Sándor Termében mindenki úgy érezheti, mintha túl közel merészkedett volna egy monitorhoz, vagy benn ülne magában a színtérben. Ami „hátborzongatóan” izgalmas dolog.
Ha tudjuk, hogy Ingmar Bergman, „Jelenetek egy házasságból” című művét Pécsett a televíziós, egyben filmes szakember, Esztergályos Károly rendezte, akkor azért már nem kell annyira elcsodálkoznunk azon, hogy szinte részesei lehetünk mindannak, amit a színművészek előadnak. Egy nagyobb lépés, aztán kiderülne, maga az élet költözött be a szobába, konyhába, nappaliba.
Szóval, Esztergályos az eredeti tévéfilm szövegét egy kissé „meghúzta”, a helyzethez igazította, de a lényeget természetesen meghagyta. Vagyis a mozzanatokat, egy elvileg örökre szóló, mégis olyan gyakran felbomló társas kapcsolatból. Amelyben „mi” is ott lehetnénk, bár most másokról szól a mese.
A négyszereplős színpadi játék kettő fellépőnek, Györfi Annának (Katarina), valamint Széll Horváth Lajosnak (Peter) csak kevés lehetőséget adott, az első felvonás elején. Egyszerűen „hálátlan” dolog, hogy róluk egy idő után csak beszélnek, de csupán a legvégén térnek vissza, amikor már a taps következik. Nekik most ennyi jutott, bár nyilván fontos elemei a történéseknek.
Marianne és Johan életének drámai pillanatai, két óránál hosszabb idő alatt rajzolódnak ki a színpadon (fotók: PNSZ)
A két főhős, Darabont Mikold (Marianne), illetve Oberfrank Pál (Johan), viszont a továbbiakban már annyira egymásra van utalva minden másodpercben, hogy nem hibázhatnak. Vagyis szinte tökéletesen oldják meg a feladataikat, az összes helyzetet, konfliktust.
A végén ráadásul kiderül, milyen dolog is a szerelem? Ha túl sokat beszélünk róla, akkor bizony elmúlik. Ami egyrészt elgondolkodtató, másrészt kissé szívszorító. Még akkor is, ha ismerünk ilyen példát, közelebbi, távolabbi ismerőseink között. Hogy magunkat már szóba se hozzuk, ilyen helyzetekben!
Amikor meg felgyulladnak a fények, még az is megfordulhat bárki fejében, hogy „ez” a Bergman kihallgatta őt korábban! A történés ugyanis modern, örökké időszerű, teljesen életszerű.
Csak „keveseknek” ajánlott
Aki éppen házasságban él, netán frigyre lépés előtt áll. Meg az, aki már elvált, esetleg arra készül. Meg a vénlányok, agglegények különösen jól teszik, ha elgondolkodnak a jegyvásárláson. Mert ez az előadás minden felnőtthöz szól, aki amúgy kedveli a színházat. De megkockáztatható, még azoknak is mutat érdekességeket, akik amúgy nem elkötelezett hívei a teátrumnak. Mindezt azért fontos kiemelni, mert maga a nézőtér kicsi, a játék viszont „nagy”. A kettő ellentétes irányba mutat, tehát nem lesz könnyű bejutni a széksorok közé, ha ennek híre megy, városszerte. A bemutató amúgy 2012. március 2-án, 19 órakor lesz, a Pécsi Nemzeti Színházban, az N. Szabó Sándor Teremben.
