Senki ne rémüljön meg a filmrajongók közül, a cím olvastán! A francia színésznő, Marina Vlady (képünkön) valóban a baranyai megyeszékhelyen tett látogatást, de nem titokban. Csupán egy „apróság” van, ami miatt senki sem maradt le semmiről. Hogy a jeles esemény 1962 áprilisában történt a francia filmnapok keretében, ami az említett hónap 12. napján kezdődött meg.
A legtájékozottabbak igényét is szeretnénk kielégíteni, amikor felsoroljuk, kik is képviselték a gallokat kicsiny hazánkban. Szóval a delegáció vezetője Jacques Chausserie-Laprée volt, aki a Francia Nemzeti Filmgyártási Központ igazgatója. A tagok között üdvözölhették az akkori városvezetők Jacques Nicoud urat, az Unifrance Film helyettes főtitkárát, valamint Henri Colpi rendezőt. Velük együtt érkezett Jacqueline Pronin vágó, Claude Rich, valamint Zoltán Mohos, akik az Intercontinental Film igazgatói voltak akkoriban. Megjött még Jean-Pierre Frogerais is, de róla nem derült ki, milyen minőségben szállt le a repülőgépről. Szándékosan került a sor végére Marina Vlady, a szép színésznő, vele az egész csapatot „jól el lehetett adni”.
Az amúgy jeles küldöttség vizitálása kapcsán, április 14-én, 17.30-kor tűzte műsorára a Kossuth Lajosról elnevezett helyi mozi a „Boszorkány” című filmet. Természetesen Vlady művésznő főszereplésével.
Emellett több más mozgóképet is levetítettek a Petőfi, illetve Park mozikban egyaránt. Filmtörténetben jártasak, illetve járatlanok kedvéért idézzük fel legalább a címeket. Szóval „A szép amerikai” mellett az „Ilyen hosszú távollét” is a vászonra került. Ezeket többször is befűzhették a mozigépészek. Nem úgy a „Fekete Orfeusz” címűt, mert a francia–brazil közös alkotást, Marcel Camus rendezésében, valamilyen „magasabb okból” csak egyszer láthatta a közönség.
Repülővel érkeztek
Természetesen nem a mostani, amúgy sokat emlegetett reptéren landolt Marina Vlady, illetve társainak gépe, Pécs határában. A megérkezés után viszont, a kifutópályán, pontosabban a fogadócsarnok lépcsőjénél, moziüzemi vezetők fogadták a meghívottakat. A gyönyörű Marina „természetesen” virágcsokrot kapott, ami sok-sok piros szegfűből állt. A különböző hivatalos program, bemutató után, a vendégeket az Olimpia étteremben is fogadták. Ekkor „kötetlenül” elbeszélgethettek a városi értelmiség kiválasztottjai mellett színészekkel, írókkal is. Ennek részletezésétől – az ismertek hiányában – most tekintsünk el. (Magyarul, nem tudjuk, kik alkották a „kiváltságosok” csapatát.)
