Jeles eseménynek adott otthont a Pécsi Nemzeti Színház, június 4-én. A nyári önkéntes ifjúsági építőtáborba indulók számára tartottak összejövetelt, ami egyben politikai gyűlésnek is volt nevezhető. El ne feledjük, a nap pontos, csak éppen öt évtizeddel ezelőtti eseményről szóltak egykoron a hírek! Vagyis 1962-ben járunk, Pécsett.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) megyei, valamint pécsi városi bizottsága „trombitálta” össze a találkozót. Mintegy hatszázan foglaltak helyet a széksorokban, akik állítólag nagy érdeklődéssel hallgatták Kupka Sándor üdvözletét. Feledékenyebbek, fiatalabbak számára eláruljuk, ő nem volt más, mint a KISZ pécsi titkára. Aki kihasználva az alkalmat, üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Novics Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megyei bizottságának titkárát.
Emellett jutott pár méltató szó Várnai Ferencnek is, ő a KISZ Központi Bizottságának titkára volt, akkoriban. Mellette Kis Dezsőt sem feledhetjük, a KISZ megyei bizottságának titkárát, valamint Papp Imrét, a városi tanács elnökhelyettesét is érdemes nevesíteni. Lassan a lista végére jutva, még muszáj megemlékeznünk Kis Jakab Lajosról, a Sátorhely–Bólyi Állami gazdaság igazgatójáról is. Ezzel persze nem lett teljes a sor, ám mi érjük be a fentebb felsorolt személyekkel!
A dolgok sűrűjébe belevágva, Várnai elvtárs üdvözölte az egybeseregletteket, méghozzá abból az apropóból, miszerint önként jelentkeztek a nyári népgazdasági munkára. Egyúttal mindenki megtudhatta, hogy 1962-ben, országosan, 42 táborban, mintegy 30 ezer ifjú vesz majd részt a különböző mezőgazdasági, vízszabályozási, esetleg útépítési „harcokban”.
Az ötven évvel ezelőtti táborok voltak Magyarországon, ilyen jellegű szervezésben, sorrendben az ötödikek, szerte e hazában. Amiknek eredményeit nem csupán a teljesített tervek sarokszámaiban lehet, lehetett lemérni, de a politikai nevelésben is meghozták gyümölcsüket. Legalábbis a kor vezetői ebben bíztak, tán nem is reménytelenül, 1957-től kezdve.
Egyebek mellett ennek okán, egy joghallgatónak, Váradi Gyulának, illetve egy orvostanhallgatónak, Fischer Emilnek nyújtott át megbízóleveleket Kiss elvtárs. A két megszólított ötödik esetben indult munkába, vagyis alapítóatyáknak is nevezhetnénk őket. Még hárman, Kiss Anna Mária orvosis egyetemista, Nikodémusz Magdolna pedagógiai hallgató, no meg Szakász Lajos középiskolás (Nagy Lajos Gimnázium) kapott oklevelet, aminek célja, oka amúgy ismeretlen.
Ezután még jöhetett egy kulturális blokk (színházi fiatalok, Zeneművészeti Szakiskola, MÜM 500-as iskola, Mecsek együttes), aztán indulhatott maga a munka, ha nem is rögvest.
