Már 17 éve nincs közöttük a tanár úr, de mondhatnám azt is, hogy távozott a műfordÃtó, zeneszerzÅ‘, költÅ‘. Az utolsó polihisztorok egyike volt, olyan fantasztikus személyiség, aki a baranyai németség kultúráját kutatta, bár maga nem tartozott sohasem ehhez a kisebbséghez. Ha származását tekintve nem is, de személyes kapcsolatai és kutatásai révén nagyon is hozzájuk tartozott.
- Beszélgetőtársam Kalász Gyula nyugalmazott igazgatóhelyettes, a Pécsi Madrigálkórus karnagya. Hogyan emlékszik Vargha Károly ifjúkorára, honnan indult ő?
- Szentlászlóról származott, egy baranyai sváb faluból, a szülei pedagógusként ott tanÃtottak. A németséggel és a kultúrájukkal való találkozás tehát a kezdetektÅ‘l adott volt. A Püspöki TanÃtóképzÅ‘ Intézetbe járt, ahol Kutor Ferenc volt az egyik tanára, Ãgy nem csoda, hogy közel került egy másik, az életét nagyban meghatározó varázslathoz, a muzsika világához. Amúgy akkoriban a tanÃtók kántori képesÃtést is szereztek, aminek természetesen vonzata volt a zenei képzettség, a hangszeres és kórusmuzsika ismerete. Ezt a képességét hasznosÃtja késÅ‘bb, amikor Baján a gimnáziumban immár tanÃt és kórust is vezet.
- Később külföldön folytatja tanulmányait, pontosan hol?
- Berlinben állami ösztöndÃjjal az egyetem népzenei tanszékén összehasonlÃtó népzenei kutatással foglalkozott. A magyarországi németek népdalainak gyűjtése politikai cselekedetnek számÃtott, nem kis veszélyt vállalt ezzel Vargha. Az ötvenes években a németség a hatalom célkeresztjébe került, sok családot megbélyegeztek, kitelepÃtettek pusztán német származása miatt. A népzenei gyűjtés ebben a légkörben felért a politikai ellenállással.
- Mégis Pécsett az Å‘ nevéhez fűzÅ‘dik a német tanszék megalapÃtása a pedagógiai fÅ‘iskolán.- Talán nem véletlen, hogy ez éppen 1956-ban válik lehetÅ‘vé, természetesen az elsÅ‘ tanszékvezetÅ‘ is Vargha Károly volt. A fÅ‘iskolai évek alatt dr. Rónai Bélával és Muszty Lászlóval különösen jó munkakapcsolatot alakÃtott ki a tanszéken. A Rejtett kincsek nyomában cÃmű mondagyűjteményt hármasban adták ki. Ebben a kötetben baranyai népmondákat gyűjtöttek össze. KésÅ‘bb Vargha "Földalatti birodalom" cÃmen, a megyében élÅ‘ bányászok mondáit kötötte csokorba.
- Jeles dalgyűjtÅ‘, szövegÃró és zeneszerzÅ‘ is volt Vargha.
- A német dalkultúra gyűjtésében is kiemelkedÅ‘ eredményeket ért el. Két kötetben jelent meg gyűjtÅ‘munkájának eredménye. Itt kell megjegyeznem, hogy kiváló nyelvész is volt. Sok műfordÃtása közül kiemelném madrigál szövegeit - közel ötven ilyen remeket alkotott. Kodály, Bárdos, Halmos zenéire Ãrt szöveget, illetve volt olyan verse, melyet a neves szerzÅ‘k zenésÃtettek meg. Legismertebb szerzeménye Szent Lászlóhoz Ãrt két műve, mellyel nagy elismertséget szerzett magának.
- Hogyan lehetne pár mondatban összefoglalni Vargha hitvallását?
- Egész életében fáklyavivÅ‘ volt és tanÃtványait is mindig ezzel az elvárással bocsátotta útnak. A német kultúra továbbvivÅ‘inek és letéteményeseinek szerette volna látni a diákjait, és szerencsére nagyon sokan ezen az úton haladnak életük során, Ãgy a mester tanÃtása halála után is tovább él.
Hozzászólások