Egy uniós projekt, a TÁMOP – 3.2.11-10/1 révén, 22 millió forintból közel 200 gyerek – köztük egy vidéki iskola tanulói – ismerkedtek meg a zene-, a tánc- és a képzőművészet számos területével. A programok 2011 szeptemberében indultak, és a napokban a projekt záró rendezvényével értek véget. Az ANK színháztermében megtartott eseményen járt lapunk tudósítója. (Galériával!)
A bő egyórás műsor megtekintése után kétségeink sem lehetnek a program sikeréről, hiszen csupa derűs gyermekarcot és valóban kiváló zenei, tánc, báb és prózai produkciókat hallhattunk. Valóban, a résztvevőknek valós lehetőségük volt a társművészetek szinte mindegyikébe elmélyülni és az alkotó folyamatban részt venni. Az Apáczai Nevelési Központ Művészeti Iskolája volt a pályázó intézmény, a program mentora, amelynek szakemberei végigkísérték a folyamatot, szakmailag támogatták azt.
Dr. Szelierné Czina Györgyit, az intézmény vezetőjét kérdezem a mögöttünk hagyott projekt időszakról, annak tapasztalatairól, eredményeiről.
- Hogyan épült fel a program, kik vettek részt benne?
- - A kiírás szerint öt intézménynek kellett részt venni, kikötés volt, hogy egy óvoda, egy középiskola és egy nem pécsi intézmény is vegyen részt a munkában, ez egyébként a pogányi óvoda-iskola lett. Nagy örömünkre az induló gyermeklétszám 200 feletti volt és a program végéig senki sem morzsolódott le. A résztvevő pedagógusok száma húsz volt, zömében a művészeti iskola tanárai voltak, csak néhány külsős megbízottat kellett alkalmaznunk. Összesen 13 programot dolgoztunk ki, amelyet fel tudtunk ajánlani az öt együttműködő intézménynek.
- Milyen művészeti ágak vettek részt a programban?
- Ha röviden akarok válaszolni, akkor az összes. Az alapfokú művészeti oktatásban a zene, a tánc, és a képzőművészet nálunk adott, ami hiányzott, a színművészet és bábművészet, azt pedig külsős előadókkal oldottuk meg.
- Milyen célokat fogalmazott meg a pályázat?
- Az egyik fő cél az volt, hogy a gyerekeket olyan dologgal ismertessük meg, amit a tanórán nem feltétlenül kap meg. Kötetlen formában, önkéntesen, és ahogy említettem a tanórai kereten kívül. A pedagógusoknak pedig egyfajta szabadságot adott, hiszen itt nem volt szabályozva, mint a tantervekben, hogy mikor milyen ismereteket kell átadni. Ők maguk dolgozták ki a 2011 szeptemberétől 2012 május végéig tartó program tartalmi elemeit, a gyerekek pedig örömmel vettek részt ebben, mert túl azon, hogy egy érdekes, játékos foglalkozás sorozatban volt részük, nem kellett „tartaniuk” az osztályzástól, nem volt lecke és nem volt számonkérés sem. A másik fő célunk pedig mindezzel az volt, hogy a tehetséges gyerekek olyan terepet kapjanak a tevékenységükhöz, amellyel képesek kibontani a képességeiket, úgymond szárnyalhatnak. A másik véglet pedig az volt, hogy az olyan gyerekcsoportok is kapjanak e területen lehetőséget, akik maguktól nem jutottak volna hozzá.
- Mit adott a programhoz az ANK Művészeti Iskolája a tanárokon kívül?
- A pályázat kisebbik fele volt az oktatók díjazása, a nagyobb részét eszközökre, de főleg anyagok vásárlására kaptuk. Soha ennyi anyagot nem szereztünk még be, de a célunk az volt, hogy biztosítsuk a pályázat szellemében a művészetek komplex megismerését. Például minőségi gyöngyöket vásároltunk, a „matematika a gyöngyfűzésben” című programhoz, aminek következtében fantasztikus, igényes alkotások születtek, ki is állítottuk azokat az ANK Színháztermének aulájában. Bizony minőségi munkát csak minőségi anyagokból lehet készíteni, ezt igazolta több csoport munkája is.
- A záró rendezvényen láthattunk szebbnél-szebb zenés, táncos, prózai és képzőművészeti alkotásokat, előadásokat. Lesz folytatása ennek?
- A gyerekek visszajelzései alapján igen. Kértük, hogy az egy év tapasztalatát osszák meg velünk a tanárok és a gyerekek is. Írásbeli visszajelzések alapján gondoljuk úgy, hogy nem szabad befejezni a projektet. Néhány fogalmazásból még az is kiderült, hogy a gyerek a szüleit is meggyőzte, hogy neki jövőre zeneiskolába kell járni, mert a zenélés jó és olyan pluszt ad a számára, amit sehol máshol nem kap meg. Ezek az igazi győzelmek, amikor a családot is az ügy mellé állítja a gyerek. Azért is fontos visszajelzések ezek, mert látjuk, hogy olyan családok gyermekei is elkezdenek foglalkozni művészetekkel, ahol ez nem igazán része a mindennapoknak.
- Igazi tehetségre is leltek az egy év alatt?
- Egy olyan is gyöngyszemre leltünk egy óvodás kislány személyében, amin magunk is meglepődtünk. Fantasztikusan tisztán énekel és teljesen oldottan lép a színpadra, mintha mindig is ez lett volna a természetes közege. De említhetnék képzőművészeti alkotót, vagy gyöngyfűzőt is, akik lenyűgöző dolgokat tettek az asztalra. Nekünk egy feladatunk van, mostantól nem engedjük el a kezüket, támogatjuk, segítjük az elkezdett úton. Szerintem egyikükről-másikukról hallani fogunk még a későbbiekben!
Tekintsen meg néhány, az eseményen készült képet!
Egy tehetséges óvodás az ének kategóriából
A gitár együttes Pogányból érkezett
Még rögtönzött tanóra részletet is láthattunk
Ifjú táncosok a színpadon
Kiváló négykezest is hallhattunk
Bábosok előadás közben...
...és a sikeres előadás végén
Hozzászólások