Ha egy nagyon-nagyon régen kallódó levél előkerülne, akkor bizony gondban lennének a postások Pécsett. De a legöregebb taxisok emlékeiben is csak alig derengne, merre volt az Inczédy Dénes utca. Pedig nem nagy „varázslat” a dolog, ha a régi térképeket (képünkön) böngészi valaki. A rendszerváltás utáni szinte folyamatos utcaátnevezések közepette, néhány dolgon talán érdemes lenne elgondolkodni a „keresztapáknak”.
Azt mindenki beláthatja, a most Irgalmasok utcája, ami egy darabig Bem utca volt, akkor is éppen a mostani nevét viselte. Onnan pedig, a Széchenyi tér közbeiktatásával, mégsem jöhetett közvetlenül a Sztálin út. Márpedig a mostani Hunyadi út a nagy szovjet vezértől kölcsönözte a megszólítást. De csupán a Papnövelde utca sarkától (Akkor még nem, már megint nem Kulich Gyula utcától). Ezért kellett hát Inczédy, bár ennél azért nyomósabb ok is létezett a világon.
Mégpedig az, hogy a fentebb említett férfi, a pécsi cisztercita gimnáziumnak előbb tanára, azután igazgatója volt, míg 1900-ban meg nem halt. Munkássága, életpályája tette méltóvá arra, hogy közút viselje a nevét. Meg, mint tudjuk, Joszif Viszarionovics Sztálin utca sem kezdődhetett bárhonnan.
Persze, hogy majdnem mindenkit összezavarjunk, akkoriban a mostani Magaslati út még a Pálos útként volt ismert, nem Kalinyin útként. Ezzel persze napjainkban bárkinek megadatik a lehetősége, miszerint választhat szívének kedveset, bár a hivatalos azért még a bekezdésben elsőként említett marad. Miközben logikusnak tűnne a második változat! (Csupán zárójelben: Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikus volt, akiről hazájában, egy időben egy város, Königsberg helyett beszéltek. A névadó a Szovjetunió Központi Bizottságának tagja, egykori államfő volt, aki 1946-ban hunyt el.).
A régi térképek sok-sok titkot, érdekességet rejtenek, érdemes őket néha átlapozni, főleg a döntéshozóknak
Azt hirtelen nehéz lenne megmondani, a mostani Kórház tér meddig volt Petőfi Sándor tér, de nem is ez a legfőbb gond. Azt is kiheverte valahogyan a város, amikor a Kabók tér környéke Steinmetz kapitány térré változott. Miközben jelenleg, ott a Szliven áruház vonzáskörében már egyáltalán nincsen tér. Bár már az elmúlt évszázad hetvenes éveiben sem nagyon akadt arra utaló jel.
Viszont az azóta, már Hungária útra változott dr. Doktor Sándor utcától nagyjából déli irányban, a Fiumeként volt bejegyezve egy bitumencsík. A Belgrádi utca viszont nem állhatta ki a z idők próbáját, ezért aztán Semmelweis Ignácra „magyarosított”.
Ebből tanulságot nehéz levonni! Mert Szepessy Ignác volt Leonardo da Vinci, aztán „vissza” az egész. Néha tehát követhetőek a történelmi szálak, máskor viszont nem. Ezért a mostani helyzetet se tekintse senki véglegesnek!
Hozzászólások