Július 6-án Esterházy Péter író és dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a 20. századi magyar művészet rajongóit a Modern Magyar Képtár immár állandó kiállításának megnyitóján. A Janus Pannonius Múzeum huszadik századi gyűjteménye a magyar képzőművészet nemzetközileg számon tartott kincsestára. Festészeti, grafikai és szobrászati anyaga a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan része.

A korszak legjelentősebb vidéki kollekciója, melynek egyes fejezetei országos vonatkozásban is csak itt találhatók meg a maguk teljességében, összefüggéseiben. A közel 13 ezer darabos gyűjtemény több milliárdos érték. A modern magyar kultúra európai irányultságának dokumentálása mellett a nemzeti értékek egyetemes jellegét is bizonyítják a művek.

Az EKF Pécs 2010 projekt részeként felújított épületben nagy szakmai és közönségsikert aratva rendezték meg a JPM dolgozói 2010 végén és 2011 első felében a „Cézanne és Matisse bűvöletében – A Nyolcak centenáriumi kiállítás” című tárlatukat.

Az épület hasznosításának alapvető célja a Modern Magyar Képtár Állandó kiállítása megvalósítása. A Nagybányai Művésztelep megalakulásától napjainkig terjedő bő száz év kimagasló egyéni teljesítményei, csoportok, mozgalmak, modern festői irányzatok megjelenítése a cél mintegy 250 alkotó több, mint 300 műve bemutatásával. A barokk műemléképület három szintjén, összesen mintegy 2000 négyzetméter alapterületen lehetőség kínálkozik – a múzeum kollekciója és a terület mérete alapján – e korszak átfogó bemutatásának. Egyfajta összefogása, bázisa annak a művészeti-muzeológiai teljesítménynek, amely a Káptalan utca monografikus kiállításait is értelmezi.

A Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti kollekciója, a Modern Magyar Képtár gyűjteménye az ötvenes évek második felében indult érdemi gyarapodásnak. A Képtár 1957-es alapítása dr Gegesi Kiss Pál akadémikus nagyvonalú ajándékozása nyomán jött létre. A Forgács Hann Erzsébet szobrászművész életművének bemutatását biztosító, közel félszáz szobor és kilencven tanulmányrajz mellé a századelő modern szellemiségű művészeitől, valamint az Európai Iskola alkotóitól is juttatott a múzeum számára a gyűjtő. 55 művész 135 alkotása volt az a bázis, amelynek gyarapításával napjainkra a pécsi múzeum képzőművészeti gyűjteménye mintegy 13 ezressé nőtt. A gyűjtésnek az adott sajátosságot, hogy – a mecénás szerepét felvállaló városi és megyei vezetés anyagi támogatásával – oly kiemelkedő magángyűjtemények kerültek életjáradék, vagy vásárlás révén a múzeumba, mint a Tamás Galéria tulajdonosa, Tamás Henrik gyűjteménye (1959), a dr Tompa Kálmán orvos közel négyszáz darabból álló kollekciója (1967), Kürtös Sándor Gyűjteményének számos darabja, közte 55 Nagy István kép (1965), vagy dr. Kunvári Bella (1968) gyűjteménye.

Hosszú távú szerződés keretében, 1969-től kezdődően, 14 éven keresztül évenkénti bontásban került a Képtár birtokába a Bedő Rudolf gyűjteményből kiválasztott több száz darabos műtárgyanyag, amelynek többek között Csontváry Castellammare di Stabia, vagy Nemes Lampérth József Táj című festménye is a része. Pécs város vásárlása révén került a múzeumba Dénes Zsófia gyűjteménye (1971), míg a következő évben az Ernst Múzeum egykori művészeti igazgatója, Lázár Béla özvegye végrendeletében hagyományozta Pécsre a kollekcióját. Victor Vasarely az 1969-es ajándékozást követően 1974-ben 350 alkotás átadásával teremtette meg a vasarely Múzeum létrehozásának a feltételét. Az 1975-ös év kiemelkedő gyarapodását Carl László, Bázelben élő műgyűjtő döntően külföldön élő magyar művészek alkotásait tartalmazó ajándéka jelentette. Dr. Ubrizsy Gábor 233 festményből és grafikából álló gyűjteményének a megszerzése 1982-ben zárta azt a sort, amely – a jobbára a két világháború között létrejött, védett magángyűjtemények pécsi múzeumba kerülésének gyűjtéstörténete- s egyúttal a Modern Magyar Képtár törzsanyagának a kialakulását mutatja.

A számos, jelentős életművet átölelő ajándékozás közül kiemelésre kívánkozik továbbá Martyn Ferencé, aki évtizedeken át gyarapította a múzeumi gyűjteményt, Endre Nemesé, aki 1984-ben 254 művét, Gyarmathy Tihaméré, aki 1985-ben 125 alkotását, Bán Béla örökösei, akik 1988-ban a festő 175 művét, Zlatko Pricáé, aki 1989-ben 60 festményét juttatott a pécsi közgyűjteménybe. A Képtár ezres nagyságrendű kortárs gyűjteményének kialakulása döntően a Művészettörténeti Osztály muzeológusainak odaadásának köszönhető, akik egyéni és csoportos kiállítások, a kerámia és a kisplasztikai biennálék közel fél évszázados szervezésével, rendezésével teremtették meg a lehetőséget a műtárgyak gyarapodásához.

A Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztálya országos gyűjtőkörrel rendelkezik, ám a Vasarely, a Nemes Endre, Zlatko Prica, Pierre Székely és Amerigo Tot kiállítási révén nemzetközi – elsősorban magyar vonatkozású – gyűjteményfejlesztési, - megőrzési feladatai is vannak. A múzeum képzőművészeti kiállításait 2010-ben és 2011-ben is több, mint százezer látogató tekintette meg, melyek többsége a városunkat felkereső, tanulmányi kiránduláson részt vevő iskolai csoport, illetve turista. Pécs ugyanakkor egyetemi város is, az itt tanuló hallgatók számára különösen fontos e kulturális értékek ismerete. A kapcsolat hatékonyságát, bővítését szolgálja a múzeum és az egyetem közötti együttműködés, mely tanárok továbbképzésében, a JPM kollégáinak óraadásában jelentkezik helyszíni tárlatvezetés, műelemzés keretében, formájában. A gyűjtemény jól ismert a világ számos múzeuma, kiállítóhelye előtt. Évről évre egyre több megkeresés érkezik műtárgykölcsönzés céljából itthonról és külföldről. A műtárgyanyag nélkülözhetetlen bármely áttekintő, a huszadik századi magyar művészetet bemutatni akaró kiállításról.

A Modern Magyar Képtár léte, működése nem csak helyi, hanem országos érdek is, hisz nemzeti identitásunk, kulturális értékeink megóvása feladatunk, kötelességünk.