Most, hogy immár hosszú-hosszú évek óta húzódik az egykor volt pécsi Fegyveres Erők Klubjának épületének értékesítése (képünk a bejáratot mutatja, napjainkban), hát itt az idő megemlékezni, egy éppen öt évtizeddel ezelőtti eseményről. Magáról az újranyitásról, ami 1962. szeptember 28-án történt meg. Akkor, előtte hat esztendőn át volt zárva az épület!
A fegyveres erők napja alakalmából rendeztek díszünnepséget a fentebb említett napon. Abban az érában az utca Kossuth Lajos névre hallgatott, de ma Királyként emlegetik ugyanazt a szakaszt, ami történetünk szempontjából pillanatnyilag, tulajdonképpen mindegy is. Ám ha egyszer már évforduló, hát legyünk némileg pontosak!
A korabeli összejövetelt megtisztelte Rapai Gyula elvtárs (az akkori szóhasználat szerint), a megyei pártbizottság első titkára, valamint Novics János, a megyei pártbizottság titkára, illetve Kőrösi Lajos a városi tanács végrehajtó-bizottságának elnöke is. (Természetesen egyiket sem szólították „úrnak”, abban az időszakban, legalábbis hivatalos körökben.) Név nélkül, meg nem jelölve, de képviseltették magukat a különböző tömegszervezetek is.
A megnyitót – nem tudni milyen elvek alapján –, de Asztalos László őrnagy mondta el, majd Farkas Mihály alezredes, a pécsi helyőrség parancsnoka méltatta hozzászólásában az általa képviselt erők napját. (A névazonosság senkit se tévesszen meg, nincs „átfedés” a Rákosi-rendszer hírhedt honvédelmi miniszterével, pontosabban, csupán névegybeesésről számolhatunk be!)
Ebből a képből cseppet sem látszik rossznak az épület, de belül azért lehetne rá költeni bőven, egy esetleges vevőnek
Az elhangzott értékelések után (a részletezéstől most tekintsünk el, de a vívmányok megvédéséről, külső meg belső ellenségről szólt a fáma), kiosztották a jól dolgozó karhatalmistáknak a jutalmakat, valamint az előléptetéseket.
Ezzel azonban még nem volt vége az eseménysornak, mert ezt követően a helyi fegyveres erők öntevékeny művészeti csoportjának műsorában gyönyörködhettek a meghívottak. A zúgó taps egyszer sem maradt el, hálás volt a publikum a produkcióért.
Mivel a jeles nap péntekre esett, hát másnap hajnalig szólt a zenekar, vagyis virradatig vidám táncmulatság zajlott a helyszínen. Arról semmi feljegyzés nem maradt, mi történt szombaton reggel, de lehet, hogy az érintetteknek, egybeseregletteknek, másnap nem kellett megjelenniük a kiképzési helyeken. Még akkor sem, ha akkoriban nem volt divat vasárnap előtt lazsálni, szolgálatot halasztani.
Az évforduló azért „pikáns”, mert a Honvédelmi Minisztérium, illetve az értékesítéssel megbízott cég, a válság idején – talán érthető okokból – nem képes értékesíteni a hatalmas épületet. Amelyik így a belváros egyik csúfsága Pécsett, a maga valójában.
Hozzászólások
A magasháztól a temető előtti oktatásiig, a tüdőszanatórium tól a "pártház-művészeti karig" és hosszan LENNE MÉG sorolható.
VALAKIK HERDÁLNAK. KIK VAJON?