- Röviden hogyan értékelnéd az elmúlt két évet?

- Sok olyan sikert értünk el, ami azóta meghalványult. Ilyen például, hogy sikerült meggátolnunk a vizsgaalkalmak és a tantárgyfelvételek számának drasztikus csökkentését. A képviseleti jogok megőrzése területén is hatalmas eredményt értünk el. Összességében sikeres volt az érdekérvényesítésünk 2011-et tekintve. 2012-ben pedig egy olyan átláthatatlan helyzetbe került a felsőoktatás, hogy azt kellett eredményként elkönyvelni, ha egy szerintünk téves indítványt meg tudtunk állítani. Két ilyen kezdeményezés csúszott ki a kezünk közül. Az egyik a hallgatói szerződés, a másik a keretszámok csökkentése. Ez utóbbi ellen felléptünk, az eredeti elképzelésekhez képest sikerült visszaszorítani, de még nem értük el a kívánt eredményt. A hallgatói szerződést pedig folyamatosan támadjuk, mert társadalmi feszültséget kelt és nem méltányos hallgatói szempontból. Ennek eltöröltetése a következő két év feladata lesz majd.

- Az előző évi programod alapján melyek a kevésbé sikeres területek, a nem, vagy nem teljes mértékben elért célok? Miben látod ezek jövőbeli megvalósítását?

- Sok ilyen van, mivel az előző program megírásakor nem számoltunk azokkal az új kihívásokkal, melyekkel szembesülnünk kellett. Így az erőforrások és a kapacitások nem engedték, hogy mindent véghez vigyünk. Ilyen volt a rendszeres intézménylátogatás, amely a nagy egyetemeken megvalósult, de nem akarunk különbséget tenni az intézmények között a hallgatói létszám alapján, így a jövőben mindenhova el szeretnénk jutni.

A kommunikáció területén is akad javítani való, a televíziót, rádiót, nyomtatott médiát jobban használtuk, de a hallgatókat nem a hagyományos csatornákon lehet leginkább elérni, hanem a WEB2-es felületeken, ezért ezeket szeretnénk fejleszteni.

A strukturális átalakítás kapcsán két dolog merült fel. Az egyik, hogy 2010-ben napirendre tűztük HÖOK Választmány működésének, összeállításának átalakítását. Ezt a változtatást azonban nem tudtuk véghez vinni, mert nem sikerült egységes álláspontot kialakítani, úgy pedig nem akartunk belevágni, hogy ellenérzés legyen bárkiben. Utána pedig a felsőoktatás struktúráját láttuk megváltozni az átalakítások mentén. Amíg nincs egy viszonylag állandó képe a felsőoktatásnak, addig a HÖOK struktúráján nem szeretnénk változtatni. A másik terv pedig az, hogy az intézményi elnököket leültessük egy asztalhoz, ami csak többé-kevésbé valósult meg. A HÖOK fórumain lehetőség nyílt arra, hogy az intézményi vezetők tanácskozzanak, de azt a fajta irányítótestületi funkciót, amit szántunk volna nekik, egyelőre nem értük el.

- Mikor és miért döntötted el, hogy ismét indulsz az elnökségért?

- Mikor az első ciklusomra megválasztottak elnökké, úgy éreztem, hogy ezt a feladatot két év alatt véghezviszem és azzal kivonulok a hallgatói képviseletből. Most azonban még több felkérést kaptam, ami nagyon megtisztelő, de talán még nem lett volna elég ahhoz, hogy meghozzam ezt a döntést. Viszont azt tapasztalom, hogy a ciklus bár véget ér december 31-ével, az általunk megkezdett folyamatok és feladatok viszont átívelnek rajta, folytatódnak. S ameddig a felsőoktatási átalakítás le nem zárul, addig talán eredményesebb, ha egy tapasztalt elnök van a szervezet élén, amit a Közgyűlés választásának eredménye is alátámaszt. Nagyon örülök, hogy egy remek szakemberekből álló elnökséggel folytathatom a munkát!

- Ismertesd kérlek a 2012/2013-as választási programodat!

- A fókusz egyértelműen azon van, hogy a felsőoktatás átalakításában minél inkább érvényesüljenek a hallgatói érdekek. Ifjúságpolitikai területen előreléptünk az előző ciklusban, és a Nemzeti Ifjúsági Tanács felállításában is oroszlánrészt vállal a HÖOK. A külügyi terület számunkra különösen fontos, mert a hazai intézkedéseket az Európai Unió Bizottságán keresztül is tudjuk támadni.

A társadalmi szerepvállalásra ezentúl is nagy hangsúlyt fektetünk. Szeretnénk egy oktatáspolitikai kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervezni a politikai pártok részvételével. Napirenden a térítés, juttatás ügye, ami nagyon fontos marad a következő ciklusban is. Látjuk a jelenlegi helyzet problémáit, próbálunk rajta javítani.

Nehéz egy négyes irányítású felsőoktatásban dűlőre jutni a kormányzattal, ahol négy különböző minisztérium határozza meg a felsőoktatás működését. Problémának tartjuk, hogy a kormányzat ideológiákkal próbálja indokolni a változtatásokat, de véleményünk szerint ehhez adatgyűjtésre van szükség. Ezért nagyszabású felméréssorozatba kezdtünk, ennek az első lépcsőfoka már megvalósult, közvélemény-kutatást tartottunk a hallgatói megélhetésről. Az eredményeket nyilvánosságra hozzuk, és a jövőben úgy szeretnénk minden tárgyalást megkezdeni, hogy ezek az adatok már a birtokunkban vannak.

Továbbra sem kívánunk engedni a Közgyűlés által támasztott elvárásokból. A HÖOK továbbra is úgy működik, hogy az elnökség mint közvetítő, kommunikáló szerv minél szűkebb területen próbál döntéseket hozni, s a HÖOK átmeneti és fő döntéshozó szervei határozzák meg a működést a továbbiakban is.

- Mit tartasz a legfontosabb tennivalónak?

- A hallgatói szerződés ügyét. Ez azonban lehet, hogy változik, ha megtudjuk, hogy mi a terv a térítési, juttatási területen. Ugyanis ahogy a már említett felmérés is mutatja, nagyon sok hallgatónak az a havi 5-10 ezer forint, amit ilyen juttatásokból kap, a felsőoktatásban való bennmaradással egyenértékű.

- Mit emelnél ki a programból, ami különösen érintheti a vidéki egyetemeket, azon belül is a Pécsi Tudományegyetemet?

Talán a keretszámok elosztása, hiszen a pécsi jogászképzés sem kapott állami ösztöndíjas helyeket, ezt a helyzetet a gazdasági képzési területek tervezett nullázása tovább súlyosbítja. Ezen a területen próbálunk előrelépni, ha lehet, már 2013-ban; ha nem, akkor a következő felvételi eljárás során megpróbáljuk azt elérni, hogy ezeken a helyeken is legyen államilag finanszírozott képzőhely.

- Kérlek, értékeld Gulyás Tibor eddigi tevékenységét (a PTE delegáltja, a HÖOK Ifjúságügyi Bizottságágának vezetője), valamint fejtsd ki a következő ciklusra tervezett legfőbb tennivalóit.

- Tibor egyértelműen pótolhatatlan. Amit a Magyar Ifjúsági Konferenciában, illetve a Nemzeti Ifjúsági Tanács felállításában véghez visz, arra kevés embernek lenne ereje. Ez utóbbi várhatóan idén formailag megalakul, utána pedig az üzemeltetés és a beindítás kapcsán hárul szerep Tiborra. Ezen kívül a civil szervezetekkel való kapcsolattartásban is ő az éllovas. Minden területen megjelenik, bármiben segít, ha szükség van rá. Hálás vagyok neki és nagyon örülünk, hogy a következő ciklusban is számíthatunk rá.

- Az elmúlt időszak legforróbb témája a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.), illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek voltak. Milyen jövőbeli irányvonalat képvisel a HÖOK a témában? Milyen előrelépési lehetőségeket látsz az ügyben?

- Nehéz proaktívnak lenni akkor, amikor a kormányzati szándék hétről hétre változik. Emiatt olyan szerepbe kényszerült a HÖOK, hogy leköveti a kormányzati magatartást, és ha valamit a saját értékrendünkkel szembemenőnek látunk, azt próbáljuk megakadályozni. Az átalakítások során igyekszünk orvosolni azokat a hibákat, amiket korábban benne hagytak az Nftv.-ben, és ahogy már említtettem, a keretszámok, a hallgatói szerződés, valamint a térítés, juttatás ügye nagy hangsúlyt kap.

- Mekkora esélyt látsz arra, hogy a már elfogadott törvényt illetően tényleges változást tudjatok elérni?

Először nehéznek tűnt, de pont a négyes irányításból adódik, hogy semmi sem lehetetlen. Közeledünk a választáshoz, a kormányzatnak is jobban kell figyelnie arra, hogy a választóbázisát jól tartsa. Én azt hiszem, hogy komoly esélyünk van minden területen vagy a status quo megőrzésére, vagy a saját értékrendünk közvetítésére a döntéshozók felé.

- A HÖOK legnagyobb médiafigyelmet kiváltó megjelenése a hallgatói szerződés elleni demonstrációkhoz kötődik. Milyen járható utakat látsz a hallgatói érdekek védelméért folytatott küzdelemben? Várhatóak további tüntetések?

- Attól tartok, hogy igen. A HÖOK-nak mindig is az volt az elképzelése, hogy tárgyalóasztal mellett, észérvekkel próbálja meg alátámasztani a mondandóját. Amikor ez nem sikerült, a demonstráció volt az egyetlen eszköz, mely előre mozdíthatta az ügyet, amit aztán további egyeztetések követtek. De nem elég az országos tüntetés, helyi szinten is megmozdulásokra kerülhet sor. Remélem, hogy erre nem lesz szükség, de elképzelhetőnek tartom azt, hogy ha megrekednek a tárgyalások, akkor valamifajta látványos akcióval kell még jobban magunkra vonni a figyelmet.

- Ennek mentén milyen kommunikációs stratégiát fogtok alkalmazni?

- Eddig kommunikációnkban úgy viselkedtünk, mint aki az étteremben rendelt étellel nem elégedett, és ezért nem a szakácsot, hanem a pincért vonja felelősségre. Ezt a logikát követve folyamatosan és konzekvensen a felelős államtitkárságot tettük és tesszük felelőssé, hisz a kormányzaton belül neki kellene kiállnia az oktatási szektorért. Ugyanakkor elfogadva azt, hogy a felsőoktatást nem csak a felelős minisztériumból irányítják, rá fogunk mutatni arra is, hogy bizonyos változások más minisztériumok kezdeményezésére jönnek létre. A kormányzati vezetők, s maga Orbán Viktor is egyre többször nyilvánul meg felsőoktatási témákban, a HÖOK ere is reflektálni fog.

- Mindezt a megszokott erős kritikai hangnemben várhatjuk?

- Ha a megszokott az, ami eddig volt, akkor inkább még intenzívebben.

- Összességében milyennek látod a hallgatói mozgalom jövőjét?

- Azt gondolom, hogy életkorából és érdeklődéséből fakadóan talán a létszámából adódónál is nagyobb az egyetemi közeg jelentősége. Lehet rosszakat mondani a felsőoktatásra, de az egészen biztos, hogy a jövő vezetői ma az egyetemeken, főiskolákon ülnek. Emiatt a hallgatók véleményét senkinek nem lehet figyelmen kívül hagynia.