A Pannon Zenebaráti Kör Egyesületének meghívására húsznál is többen vállalkoztak szombat délután arra, hogy mintegy kétórás zenetörténeti sétát tegyenek a megyeszékhely utcáin. Tillai Gábor muzeológus, zenész, kórustag vezette körbe a lelkes csapatot és osztotta meg mindazt, amit érdemes tudni a város zenekultúrájáról.
A Kodály Központ bejáratánál gyülekeztek az egyesület tagjai és mindazok, akik szerettek volna többet tudni arról, hogy a pécsi utcák és épületek milyen zenetörténeti események helyszínei voltak a múltban. Kiváló partnernek bizonyult ebben Tillai Gábor, aki a Pannon Filharmonikusok zenekarának 200 éves évfordulóján tavaly már összeállította és élesben „tesztelte” a zenetörténeti séta programját. Akkor is és most is nagy várakozással tekintettek a Kodály Központ főbejárata előtt gyülekező érdeklődők, melyet a kellemes időben valóban az ősz utolsó ajándékának tekinthettek.
Délután két órakor el is indult a társaság, hogy kétórás kellemes séta során érdekességeket, zenetörténeti csemegéket hallhasson ott, ahol azok az események megestek, ahol a zeneirodalom hírességei megfordultak.
Első állomásunk néhány száz méterre a kezdőponttól, a Király Háznál volt. A Király utca 81-83. alatt működött valaha a Liszt Ferenc Hangversenyterem. Az elsősorban koncertek megrendezésére szánt épület 1953-ban nyerte el funkcióját és egészen 2003-ig ennek megfelelően működött is. Állandó hangversenyterméül szolgált a Pécsi Filharmonikusoknak, a Liszt Ferenc Kórusnak, valamint helyszíne volt a Pécsi Kamarakórus Fesztiváloknak. Itt lépett fel Szvjatoszlav Richter, Fisher Annie, Lamberto Gardelli, Ferencsik János és Kobayashi Kenichiro is – csakhogy néhány nevet említsünk a sok közül.
Továbbhaladva a Széchenyi tér irányába a Majorossy utca torkolatánál állt meg a csoport. Kissé feljebb a Mária utcában volt Angster József híres pécsi orgonaépítő manufaktúrája, akiről röviden megemlékeztünk. A műhely első munkája a Pécsi Zsinagógába került, a századikat a város székesegyházában csodálhatjuk meg, míg az ezredik a szegedi Fogadalmi Templomba került. Angster háromezer ötszáz hangszert készített, míg az ötvenes években klerikalizmus vádjával perbe fogták, üzemében pedig profilt „váltottak”, a továbbiakban koporsókat készítettek.
Pár lépésre a Vasváry Ház található, itt volt következő állomásunk. A barokk épület mintegy 30 évig volt otthona a Pannon Filharmonikusok Zenekarának a vezetés székhelyeként, de néhány vendégszoba is őrzi nagy művészek lábnyomát. Itt lakott Howard Williams, a zenekar angol vezető karmestere, aki évekig töltötte be ezt a tisztséget.
Pár épülettel arrébb a Hattyú Ház előtt állunk meg. Rihmer István házának nagytermében adott koncertet 1846 októberében Liszt Ferenc, melynek emlékére az utókor emléktáblát helyezett el az épületen.
A kissé beljebb található Színháztér önmagában is egy külön fejezete a pécsi zenetörténetnek. Az itt álló Nemzeti Színház impozáns épülete1895-ben nyílt meg, a dátum egybeesik a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének megalakulásával, így némileg elérzékenyülhetünk azon, hogy jóval később még mindig itt állnak a legújabb pécsi zenebarátok, emlékezve nemes elődeikre. Nézzünk azért néhány jeles dátumot az intézmény életéből! Itt volt a vidéki ősbemutatója 1897-ben Verdi Requiem című művének. Asszonyi László operaénekes-igazgató 1927-ben tíz előadást tűzött műsorra itt, amely ma is kiugróan magasnak számítana. Kodály itt tartott előadást „Magyar zenei nevelés” címmel 1945-ben, de itt volt a Psalmus Hungaricus ősbemutatója is. Önálló operatársulat alakul 1959-ben, a Pannon Filharmonikusok zenei közreműködése rendszeressé válik. Olyan zenei nagyságok dolgoztak a falak között, mint Marczis Demeter, Bukszár Márta, Váradi Marianna és még sokan mások. Az épület előtt rendszeresek a fúvószenei koncertek, térzenék, táncházak, mivel a hely remek akusztikai adottságokkal rendelkezik.
A színház szomszédságában található a Palatinus Hotel, amely a Király utca egyetlen szecessziós épülete. Az 1910-es évektől bálok és hangversenyek helyszíne, Bartók Béla 1923-ban koncertezett itt, ennek emlékét szintén tábla őrzi a Király utcai homlokzaton, de megfordult a teremben Dohnányi Ernő, Sass Dezső, Jandó Jenő és Fisher Anni is.
Kiérve a város főterére, a Széchenyi térre ismét bőséges a zenetörténeti kínálat – folytatja a vezetést Tillai Gábor. A téren már az 1860-as évektől koncertezett a Pécsi Dalárda, késői utódai kórus és dalos találkozók színhelyéül használták. A Dzsámiban rendszeresek az orgona és kóruskoncertek. A téren található 325 éves Nagy Lajos Gimnázium olyan tanárokkal büszkélkedhet, mint Ivasivka Mátyás, aki a Kodály-módszer elkötelezett híveként sokrétű zenei életet valósít meg.
A tér északi részén volt található a mai Egyetemi Könyvtár helyén az első pécsi zeneiskola, amely 1788-ban alakult Svoboda Gáspár vezetésével.
Kiérve a Sétatérre ismét körülvesz bennünket a zenetörténet számos eseménye és helyszíne – teszi hozzá „túravezetőnk” Gábor. A Martyn Ház (Káptalan u. 6.) az ír származású, világszerte elismert képzőművész lakhelye volt, akinek otthonában gyakran csendült fel a muzsika. Itt játszott a hetvenes években Takács Jenő zeneszerző-zongoraművész és a Mecsek Fúvósötös is.
A téren található számos intézményben zajlik színvonalas zenei élet. Így a Leöwey Klára Gimnáziumban, ahol évtizedekig Szabó Szabolcs karnagy tevékenykedett, a Civil Közösségek Házában, ahol számos zenei rendezvény kapott helyet, de közülük is kiemelkedik a Bazilika, ahol a Pannon Filharmonikusok elődjének számító zenekart megalakította Lickl György, mintegy 200 évvel ezelőtt.
Hozzászólások
Jó volt a nevem?
Illett ebbe a sorba?
Bizony Pécsnek a zenei értékei európai léptékben is kiemelkedők.
Kár, hogy ezen a sétán nem vettem részt!