A 702-es számú édességszaküzlet, Pécsett, a Kossuth Lajosról elnevezett utcában megnyílt (a kép, az angol nyelvű felirattal csak illusztráció). A Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat fogja üzemeltetni az elkövetkező időszakban a szakboltot. A közelgő téli ünnepek miatt, a lehető legjobb időpontot választották, az ismételt kapunyitásra. Hiszen sokáig volt zárva a ház, de újra várják a vásárlókat, a belvárosban.
Az eladók elsősorban Mikulás-áruból halmoztak fel jelentősebb készleteket. Mindez viszont az édesség eme formáját kedvelőknek csak részlegesen számít jó hírnek, mert a dolog 1962. novemberének utolsó napjaiban történt meg, a baranyai megyeszékhelyen. Igaz, ez mondjuk sejthető lehetett bizonyos szempontból. Mert az utca ma a Király nevet viseli, azaz már semmi sem a „régi”.
Mindenesetre, a korabeli híradásokból kiderült, a cég emberei a karácsonyi kínálatból sok-sok kilogrammnyit szállítottak ki, de nem csupán az újonnan átadott egységbe, hanem máshová is. A téli felhozatalból természetesen nem hiányozhatott a szaloncukor sem! Közel négy vagon áru várt a vevőkre, ami azért nem csekélység, ezt még utólag is beláthatjuk. Nyilván nem egy helyen volt annyi cukorka, de egy ilyen adat mindig jól hangzik, még akkor is, ha sokan beérték 500 grammal is.
Az édességekről, egy merész váltással a fenyőfákra ugorva, megállapíthatjuk, azok értékesítését, december 8-tól kezdték meg a kereskedők. Akár az üzletekről, akár a piacokról is legyen szó, rend volt a lelke mindennek!
A műanyagba csomagolt gesztenyemasszához tejszínt is ígértek, az ellátásért felelős szakemberek. Emellett megemlítették, hogy a polcokon nem csupán a földimogyoró, de még a narancs is feltűnik majd, méghozzá hamarosan.
Szintén az ellátással összefüggő jelentés része volt, miszerint a városi belkereskedelmi hálózatban kijelölték azon egységeket, ahol a disznóvágásnál elengedhetetlen kelléknek számító belet is megvehették azok, aki házias készítmények gyártására, fogyasztására készültek. De a boltok részletes listájának ismertetésétől most eltekintenénk. Aki akkoriban nem mozdult időben, az most már csupán magára vethet! Annyit azért hozzá kell tennünk, bár az ellátás nem volt minden tekintetben zökkenőmentes 1962 utolsó negyedévében, de legalább törekedtek rá. Vagy inkább a tájékoztatások ezt sugallják, a mai olvasó számára.
Hozzászólások