Talán Kőmíves Kelement kellett volna megkérdezni, mert neki végül sikerült! Nem úgy azoknak, akik Pécsett, a Szigeti úton, az orvosi egyetemnél lévő buszmegállónál álló falat felépítették (képünk a helyszínen készült). Nem túl régen bontották el ott a régi katonai lovarda épületét, azóta a telek üresen várja jobbik sorsát, egyelőre reménytelenül.
Korábban, egyszer már foglalkoztunk a dologgal. Azóta a helyzet csak romlott! Napról-napra hullottak téglák a mélybe ott, ahol amúgy általában nagy tömegek szoktak várakozni, a helyi járatú autóbuszokra.
Az eset városképi szempontból, valamint balesetveszélyes mivolta okán is aggályos, ez kétségtelen. Mivel azonban a terület nem állami kézben van, hát nehéz bármit is tenni az ügyben. Bár a tulajdonost nyilván lehetne kötelezni az áldatlan állapotok megszüntetésére.
A busz fedezékből indulhat tovább, ezt lehet látni belülről
De ahhoz valakinek bejelentést kellene tennie, esetleg a közterület-felügyelőknek intézkedniük, az esettel kapcsolatban. Ám ez hónapok alatt sem történt meg, pedig naponta ezrek járnak arrafelé, tehát nem egy elhagyott, de mindenképpen elhanyagolt környékről van szó.
A felelősséget persze lehet tologatni, abból a szemszögből nézve, kik lehetnek a felelősök, a falon tátongó hatalmas lyuk okán. Vagy azok, akik az első, második, meg a harmadik téglát elmozdították, esetleg azok, akik nem kellő gondossággal tervezték, építették meg a falat? Ami a buszmegálló melletti területen, legkevesebb 50 méteren keresztül végigfut.
Annyit érdemes tudni, a téglasor használt anyagból készült, a korábban ott állott ház elbontásakor keletkezett a falazó anyag. Az egyenest belül oszlopok szakítják meg, azzal próbáltak valami tartás adni az egésznek. Sikertelenül!
A népballada szerint van megoldás
A Kőmíves Kelemenről szóló verses történet szerint, Déva vára rendszeresen leomlott. Ekkor a mesterek megfogadták, akinek hitvese először megy látogatóba az urához, azt bizony megölik, majd az áldozat gyönge hamvát keverik a mészbe. Azóta átkozottként is emlegetik a várat, ami régebben tananyag volt az iskolákban. De nem az építőipariakban, hanem az általánosokban, irodalomból.