Felsorolni is nehéz, hány országban és zenekarban dolgozott karmesterként és zeneigazgatóként, hány darabot vezényelt és hány előadáson vett részt. Most Pécsett és Budapesten vezényelte a Pannon Filharmonikusokat és Fazil Sayt, az autentikus módon játszó zongoraművészt. Cristian Mandealt a pécsi főpróba után tudtuk elkapni néhány pillanatra. Ebből a pár mondatból is kiviláglik a zene iránti feltétlen tisztelete.

- Milyen összefoglaló gondolatokat tudna elmondani a zenekarról, a helyszínről és a próbákról?
- Kezdjük a végén. A főpróba, amely pár perccel ezelőtt ért véget, nagyon jól sikerült és bízom benne, hogy mind ma este Pécsett, mind holnap Budapesten fantasztikus koncertélményben részesülnek a nézők. A Kodály Központ nem csak kinézetében, akusztikájában, hanem atmoszférájában is lélegzetelállító. A zenekar szintén nagyon jó, gond nélkül tudtak követni. Nagyon jól reagálnak, együtt élnek a zenével. A német ezt úgy nevezi, hogy „Klangkörper”, ami azt jelenti, hogy hangzó emberi test, vagyis képesek együtt rezdülni a zenével. Nagyon jól éreztem magam velük. Már az első próbára rendkívüli módon felkészültek, ami azért volt nehéz, mert a repertoár részben „ismeretlen” volt számukra. Biztos vagyok benne, mindent meg fognak tenni azért, hogy csodálatos koncertünk legyen ma este.

- Milyen kíhívást jelent a karmester úr számára egy olyan repertoár, mint a mai: Dvorak, Ravel és Enescu a műsoron.
- Nem úgy fogalmaznék, hogy kihívás. Inkább azt mondanám, hogy minden tudásunkkal azon vagyunk, hogy néhány kiváló zenei momentumot a koncertterembe varázsoljunk. Olyan, hangokat, melyek egy másik térben és időben születtek. Ha sikerül ezeket a csodaszép pillanatokat megteremteni, elértük a célunkat.

- Ezért nyilván a zongorista, Fazil Say is mindent megtesz…
- Igen, ő egyszerűen csodálatos! Nagyon fiatal, a szó jó értelmében véve nem a tradíciók követője. Zenei előadásmódját tekintve is autentikus, ezért könnyű kísérni őt az egyedi személyisége ellenére. Ravel G-dúr zongoraversenye eredendően egy tradicionális darab. A zongoristának joga van hozzá, hogy hagyományos módon játssza, Arturo Michelangelit, a világ egyik legnagyszerűbb zongoristáját tartva „mintának”. Azonban a művészetben pont az a csodálatos, hogy egy sokak által ismert muzsikát úgy elő tudjunk adni, hogy megtaláljuk az előttünk ezrek által játszott darabbal a saját hangunkat, úgy fejezzük ki magunkat, mint senki más. Természetesen úgy is elő lehet adni valamit, hogy szimplán lekövetjük a kottát, azonban úgy van értelme az egésznek, ha saját személyiségünkhöz tudjuk azt igazítani. Fazil Say ilyen szerencsére! Rendkívül eredeti módon játszik, nagyon autentikus módon ad elő.

Fazil Say Pécsett is bebizonyította, mennyire egyedi módon közelíti meg a műveket

- Minek köszönhetjük a karmester úr pécsi és budapesti látogatását?
Az ügynökségemet kereste fel a Pannon Filharmonikusok vezetősége, nagyon kedves invitációban részesültem. Gondolkodtam is rajta, hogy miért kaphattam a meghívót, hiszen több mint három évtizede nem vezényeltem Magyarországon. Természetesen megtiszteltetésnek vettem és boldogan jöttem fellépni. Az itt töltött napok egyetlen pillanatát sem bánom. Épp ellenkezőleg: nagyon kedvesen és tisztelettel fogadtak Pécsett. Az első pillanattól kezdve nagyon jó viszonyban voltam a zenekar minden egyes tagjával, amely egészen az utolsó pillanatig megmaradt. Mind szakmai, mind emberi tekintetben.

- Magyarország után mi a következő állomás?
Rögtön a pécsi és a budapesti fellépés után Koppenhágában a Koppenhágai Filharmonikusoknak vezénylem Mahler VI. szimfóniáját.