Trauma a címében, meg a valóságban is
2013. november 19. kedd, 13:58
Közélet
A tragikus múltat megidéző kiállítás nyílik Trauma (képünkön a rendezvény meghívójának egy részlete látható) néven Pécsett, a Nádor néven ismert galériában, a Széchenyi téren. Az interaktív tárlat során, 2013. november 22-én, 16 órakor rendezik meg a nyitóünnepséget, a „Málenkij robot” néven elhíresült történelmi esemény okán, a kényszermunkára elhurcolt személyek, elhunytak és túlélők emlékének megőrzése reményében. Aminek kapcsán az utókor is szembesülhet a történelmi bűnökkel, tényekkel, a megmásíthatatlannal.
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, valamint a Janus Pannonius Múzeum közösen hozta létre az egész tárlatot, amit pénteken, 16 órától minden érdeklődő megtekinthet.
A nyitányon, az egybegyűlteket köszönteni fogja Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő mellett dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere mellett dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet is, aki a magyarországi nemzetiségiek jogainak védelmét ellátó biztos helyettese.
Ami viszont a protokollnál is sokkal izgalmasabbnak tűnik, az nem más, mint a 18 órakor induló esemény. Aminek során, beszélgetések lesznek hallhatóak a túlélőkkel. Aminek részese lehet Berghoffer Róbert, egykori Ural környékén fogságban tartott személy is. Akit szintén a második nagy háború végén hurcoltak el az akkori Szovjetunióba.
A megrázó tematikájú kiállítást, az idei év decemberének 6. napjáig lehet felkeresni!
Sorsok, családok, halálok
Sokáig tabuként kezelték a „Málenkij robot” tényeit, de inkább szörnyűségeit. Nem törekedve a rövid – egyben lehetetlen – összefoglalóra, az érintettek csak annyit tudtak, háromnapi élelemmel kell megjelenniük a gyűjtőhelyeken. Az egész tortúra csak néhány naposnak volt „beharangozva”, abból lett az elhurcolás, az évek hosszú során viselt rabság, a nélkülözés, a kín. Sokan meghaltak a mintegy 500 000 magyar érintettből. Akadtak, akik hamarabb, mások később adták fel a kilátástalannak tűnő küzdelmet, a szabadulásáért. De a szerencsések, a legkitartóbbak visszatérhettek magyarországi otthonukba. Ahol szinte kitaszítottként éltek tovább, akik még el sem mondhatták, milyen kínokat kellett átélniük a messzi távolban, természetesen ártatlanul.
Archívum
