Rekord ár egy Zsolnayért
Bereczki Lajos
Rövid Hírek
A Zsolnay-kerámiák esetében rekordnak számító 19 millió forintos áron kelt el egy Apáti Abt Sándor tervezte nagyméretű szecessziós váza a Virág Judit Galéria vasárnapi budapesti árverésén.
A mintegy száz év után előkerült, egy méter magas, eozinmázas váza 10 millió forintos kikiáltási árról indult. Kilenc ajánlat érkezett a tételre, végül a pécsi Zsolnay Múzeum szerezte meg a védett műtárgyat.
A vázát Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár egyik leghíresebb kerámiaművésze azzal a céllal tervezte, hogy bemutassák: a durva, nehezen formázható anyagnak tartott pirogránitból is tudnak reprezentatív műtárgyakat készíteni.
A váza egyike volt az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt túlélt kevés magyar műtárgynak. A szecessziós magyar iparművészet virágkorának csúcsműveit felvonultató magyar pavilon 1906. augusztus 3-án égett le, a műtárgyak több mint 90 százaléka elpusztult, a nagyméretű Zsolnay-vázát azonban sikerült kimenteni a tűzvészből. A reprezentatív darabot röviddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek 6-8 éve bukkant fel a németországi műkereskedelemben, akkor vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, aki most a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre a vázát.
Zsolnay-kerámiák esetében az eddigi legmagasabb hazai leütést egy Rippl-Rónai tervezte tál érte el néhány éve 15 millió forinttal.
A vasárnap esti árverésen jelentős licitemelkedéssel kelt el Vaszary János Nő, virágos kalapban című képe, amelynek kikiáltási ára 6 millió forint volt, de végül 40 millió forintért ütötték le.
Nagy volt az érdeklődés Nemes Lampérth József Városligeti részlet című, 1912-re datált olajképére, amely 30 millió forintos kikiáltási ár mellett 50 millió forintért talált gazdára.
A 187 tételt felvonultató árverés anyagának nagy része elkelt, olyan alkotók munkái találtak gazdára, mint Gulácsy Lajos, Dénes Valéria vagy Mattis Teutsch János.
A vázát Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár egyik leghíresebb kerámiaművésze azzal a céllal tervezte, hogy bemutassák: a durva, nehezen formázható anyagnak tartott pirogránitból is tudnak reprezentatív műtárgyakat készíteni.
A váza egyike volt az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt túlélt kevés magyar műtárgynak. A szecessziós magyar iparművészet virágkorának csúcsműveit felvonultató magyar pavilon 1906. augusztus 3-án égett le, a műtárgyak több mint 90 százaléka elpusztult, a nagyméretű Zsolnay-vázát azonban sikerült kimenteni a tűzvészből. A reprezentatív darabot röviddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek 6-8 éve bukkant fel a németországi műkereskedelemben, akkor vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, aki most a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre a vázát.
Zsolnay-kerámiák esetében az eddigi legmagasabb hazai leütést egy Rippl-Rónai tervezte tál érte el néhány éve 15 millió forinttal.
A vasárnap esti árverésen jelentős licitemelkedéssel kelt el Vaszary János Nő, virágos kalapban című képe, amelynek kikiáltási ára 6 millió forint volt, de végül 40 millió forintért ütötték le.
Nagy volt az érdeklődés Nemes Lampérth József Városligeti részlet című, 1912-re datált olajképére, amely 30 millió forintos kikiáltási ár mellett 50 millió forintért talált gazdára.
A 187 tételt felvonultató árverés anyagának nagy része elkelt, olyan alkotók munkái találtak gazdára, mint Gulácsy Lajos, Dénes Valéria vagy Mattis Teutsch János.
Archívum
