Megint tizenkétmilliós hitelt vesz fel a város!

2013. december 17. kedd, 11:54 Közélet
PDF
A beruházásokra, illetve a hozzájárulásokra, Pécs városa 12 milliós (képünk egy korabeli bankjegyet mutat) hitelt szeretne felvenni. Erről már meg is kezdődtek a tárgyalások külföldi pénzintézeti szakemberekkel. Még mielőtt valakik kételkedni kezdenének a hír valódiságában, meg kell állapítanunk, igaz a dolog. Csupán annyit illik hozzáfűzni, a hatalmas mennyiségű koronát éppen száz évvel ezelőtt, vagyis 1913. december közepén szándékoztak megszerezni a település irányítói.

Egy meg nem nevezett holland származású közjegyzővel vették fel a kapcsolatot a pécsi elöljárók. Olyan személlyel, aki angol pénzcsoportokkal tartott fenn kiváló kapcsolatrendszert.

A kölcsönadótól olyan tartalmú értesítések érkeztek Pécsre, miszerint ilyen összeget, csupán városi kötvények kibocsátása esetén lenne lehetséges megszerezni. Ezzel kapcsolatban a legutóbbi közgyűlés úgy határozott, feliratot intéz a kormányhoz, amelyben azért folyamodik, mert azt szeretné elérni, adják meg a kötvénykiadás jogát számukra.

A dokumentumot egy küldöttség fogja átadni a belügyminiszternek, egyben a pénzügyminiszternek úgyszintén. A dolog sürgősségére utal, mindezt szeretnék még az idei (akkori, 1913-as) évben megtenni.

A jóváhagyás függvényében lehat majd folytatni a komoly ügyben a megbeszéléseket. Ekkor számíthat a dolgok kifejlődésére, a németalföldi a közvetítő.

Ennyi tehát a híradás. Ezek szerint nincsen sok új dolog a Nap alatt. Már évszázaddal ezelőtt is forráshiányos volt a közigazgatási gazdálkodás.

Csak zárójelben tesszük hozzá, felesleges kutatni, kik is álltak a konkrét ötlet mögött. Pontosabban, az akkori jelentés azt diszkréten kezelte, nem állapította meg. Nyilván, hosszabb kutatások árán meg lehetne tudni. De a mostani pártok képviselői ne is reménykedjenek! Nem a pillanatnyilag velük szemben álló oldalról van szó.

A korona volt a fizetőeszköz

Az osztrák-magyar koronát (K) 1892-ben vezették be. Ám csupán 1900. január 1-e után vált kötelezővé, az avval való számolás, fizetés. Mindez 1918-ig tartott, akkor, a nagy háború befejezése után, a monarchia felbomlása után jöhettek az újabb fizetőeszközök. A 12 millió viszont horribilis mennyiségnek számított, bár pontos vásárlóértékét nehéz lenne mára kivetíteni. A Dunántúl című újság mindenesetre 8 fillérbe került, vagyis 1 koronáért 12,5 darabot lehetett venni. Ma ugyanez, 170 forintos napilap esetében 2125 forintot ér. Ezt beszorozva 12 millióval, máris ott vagyunk, 25,5 milliárdnál.

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés