Súlyosan szennyezett a pécsi ivóvíz
2014. február 04. kedd, 09:28
Közélet
Még mielőtt valaki a szívéhez kapna, aztán orvoshoz, más szervekhez rohanna, szögezzük le, a címben írt hír ugyan igaz, csupán éppen ötven évvel ezelőtti. Mai viszonyok között persze szinte érthetetlen a probléma, amit a politikai döntés előidézett. Az viszont tény, az ipari víz tiszta volt, a kortyolásra biztosított (képünk illusztráció) viszont tele volt szennyel.
Ülésezett a honi országgyűlés 1964 februárjának legelején. Ekkor pedig pécsi országgyűlési képviselők is szót kértek, illetve kaptak. Közéjük tartozott Dr. Szabó Pál Zoltán is, aki egy rendkívül izgalmas, egyben tökéletesen felfoghatatlan problémát tárt a plénum elé.
Abban pedig nem másról volt szó, mint arról, a baranyai megyeszékhely akkori 120 000 lakosának ivóvízzel való ellátása egyszerűen nem volt biztosított. Pontosabban folyt valami lötty a csövekből, csapokból, de az bizony emberi fogyasztásra szinte alkalmatlan volt.
Annak pedig egyszerű volt a magyarázata! A Pécsi Vízmű – ismeretlen okból – átengedte a tortyogói kutak vizét, bizonyos nyugati városrészi ipari üzemek számára. Ezért aztán az éltető elemből csak kevés jutott az állampolgároknak.
De a hatalomnak erre is akadt frappáns megoldása. Ugyanis a Mohácstól Pécsig húzódó vízvezetékből próbálták a hiányt pótolni. Csakhogy, maga a Duna annyira retkes volt, hogy azt tisztességesen képtelenek voltak megtisztítani.
Erre érkezett a mentőötlet. Építeni kellett volna egy 6,5 kilométer hosszú új csőhálózatot, ami elviszi a koszos vizet a gyárakba, üzemekbe. Akkor viszont jutott volna az embereknek is jó minőségű lé, a háztartásokba. Ezért emelte fel a szavát a régió képviselője. Hiszen a beruházás bőven meghaladta a megyeszékhely pénzügyi lehetőségeit.
Azért a felszólalásból az is kiderült, mitől olyan mocskos a dunai víz. Ugyanis a Fűzfő környéki ipari telepek, rövid pihentetés után a zavaros „nedűt” a Séd patakba szokták engedni. Onnan jutott a Nádor-csatornába, majd a Sió-csatornába, ahonnan már egyenes út vezetett Magyarország legnagyobb folyójáig. Vagyis, a pécsiek a fűzfői kémiai termékekből részesültek, akaratukon kívül. Így működött abban az időszakban a környezetvédelem.
Archívum
