Húsvéti rohamra készült a kereskedelem

2014. március 04. kedd, 12:26 Közélet
PDF
A Húsvét nem állandó időponthoz köthető ünnep. Ennek kapcsán talán már érthető, ha a kereskedelem a fontos napra nagy erőkkel készült. Nem most, hanem jó ötven évvel ezelőtt, még 1964-ben, március első hetében. Legalábbis ez derült ki a korabeli híradásokból, ahol sok-sok csokiról, meg narancsról (képünk illusztráció) is szót ejtettek a források.



Óriási mértékben növekedett a felhozatal húsvéti, az úgynevezett figurális csokoládék frontján, ha az ilyen termékeknek egyáltalán lenne frontja. Mindenesetre, a Baranya–Tolna megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat a bevezetőben említett évad tavaszán, 47 százalékkal nagyobb mennyiséget szállított ki a boltokba, mint a korább hasonló időszakban. Az összérték kitette a 4,5 millió forintot.

Nehezen értelmezhető, de 196 mázsányit adott ki a nyúl, a bárány, a csibe, meg a tojás, együttvéve, édességből. Amik 3 millió jó magyar forintnyi értéket testesítettek meg. A cukortojás súlya viszont 680 mázsa volt, 1 milliós tételben.

Bőségesnek minősítették a tudósítók a húskínálatot is. A Baranya–Tolna megyei Húsipari Vállalat ugyanis a pácolt termékek beérése után, lassan elkezdhette az értékesítési helyek feltöltését. Ennek eredményeként 477 mázsa árut biztosítottak a vevőknek, illetve előbb az eladóknak.

A déligyümölcsök közül különös hangsúlyt kapott a narancs. Amiből 1500 mázsányi készlet állt rendelkezésre, a megyében. Még a származási helyét is megjelölték, némileg zavarosan. Ugyanis az szerepelt a beszámolókban, miszerint Ciprusról, meg Jaffából hozták a termést. Ez azért nem egészen őszinte közlés, mert az első esetben egy szigetországot nevesítettek, míg a másodikban csupán egy izraeli város szerepelt feladóként.

Ehhez azonban nem árt tudni, a korra jellemző volt, hogy Izraelt elenyészően ritkán említették név szerint a hírforrások Magyarországon. Ugyanis a közel-keleti régióban a magyarok inkább az arabokkal építettek ki baráti viszonyt, a Szovjetunió hathatós közreműködésével, már-már nyomása mellett. Ennek ellenére a két fél között 1959-től 1967-ig folyamatos volt a diplomáciai kapcsolat. Akkor akadt benne egy hosszabb szünet, ám már megint léteznek külképviseletek az érintetteknél, a két ország közös döntése alapján.

Ennyit a korabeli itthoni sajtó kisebb csúsztatásairól, amik amúgy a pécsi kereskedelmi viszonyokat csupán nagyon csekély mértékben befolyásolták. De inkább nem is voltak rá hatással.  

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés