Építészet ma: Czigány Tamás
Bereczki Lajos
Képzőművészet
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Rókus utcai épületében hétfő délután folytatódott az építészeti témájú programok sora. Czigány Tamás, Ybl- díjas építész tartott előadást a hallgatóságnak megvalósult terveiről, az alkotás filozófiájáról és mindarról, amit az egyébként győri egyetemen tanszékvezetőként tevékenykedő mester fontosnak tartott. A nagy számú közönség élvezettel hallgatta a valóban hiteles és szakmailag elismert tervező személyes gondolatait munkáiról.Gondolkodás, megközelítés, hozzáállás – ezek a legfontosabbak egy feladat elvégzése előtt – mondta Czigány Tamás, a Pécsi Riport kérdésére válaszolva. Minden munkában a dilemmák és a kérdések mentén kell elindulni, személy szerint a saját terveiben az egyszerűséget, tisztaságot helyezi előtérbe. Itt természetesen nem tévesztendő össze az egyszerűség a primitívséggel.
Nincsenek „szerepálmai”, az építészet területén, büszkén vallja, hogy egészen kis feladatokban is lehet nagyot alkotni. Például említette a győri Apor Iskolát, amely 12 ezer négyzetméterével igazán impozáns épület, de dolgozott már egy 20 négyzetméteres erdélyi fa kápolna belső terének tervein is. Mindkettőt ugyanazzal az odafigyeléssel és szakmai alázattal kell végigvinni - mondta. Természetesen azt sem rejtette véka alá, hogy felkérést már utasított vissza, mivel véleménye szerint léteznek vállalhatatlan feladatok.
Amint azt a bevezetőben említettem Czigány Tamás oktat a győri egyetemen, de Budapesten a Mesteriskolában is dolgozik. Nehezen tudja összeegyeztetni a tervezési feladatokat a tanári munkával, de eddig sikerült ezeket egymás mellett vinni. A Mesteriskoláról azt kell tudni, hogy nem egy, a hivatalos oktatási rendszerbe tagozott intézményről van szó, hanem inkább egy szabad iskoláról, amely ugyan nem ad diplomát, de szakmai presztízse annál nagyobb. A kétéves kurzuson olyan fiatal építészek vehetnek részt, akik már két éve dolgoznak a szakmában. Hatalmas a túljelentkezés, de kétévente mindössze húsz hallgatót vesznek fel, alapos válogatás után. Az itt tanítók kiválasztása is szigorú, az úgynevezett Tanulmányi Bizottság választja ki és kéri fel őket, szám szerint tíz oktatót. Vidékről mindössze ketten vannak, rajta kívül még a pécsi Getto Tamást érte ez a megtiszteltetés.
A kétéves képzés során a hallgatók előadásokon vesznek rész, amelyeken megismerkednek a társművészetekkel, pályázatokat készítenek közösen az oktatókkal, meglátogatnak fontos épületeket és tanulmányi utakon vesznek részt. Mindez a felsorolás persze ennél sokkal izgalmasabb és érdekesebb, de a tematikája leegyszerűsítve ez.
A neves építész több szakmai díjjal is rendelkezik, amint említettem az Ybl-díjat is elnyerte már. Mégsem értékeli túl ezeket a rangos kitüntetéseket, úgy gondolja, hogy a hétköznapok között ezek az elismerések képezik az ünnepeket, de aztán minden megy tovább. Egyet kivéve, még jobban és még nagyon innovációval kell dolgozni, hiszen a kitüntetések nem csak szimplán elismerések, hanem köteleznek is valamire – a még színvonalasabb munkára.
A tervezés és az oktatás csapatmunka, ezt „ellensúlyozza” egy olyan tevékenységgel, amely valóban egyéni, ez a fotózás. A hobbi gimnazista kora óta tart és építészként is nagy hasznát veszi, hiszen az objektíven túl egy teljesen más világ található. Mindenesetre a közös a két tevékenységben, az építészetben és a fotózásban a fény, amely Czigány munkáinak is fontos eleme.
Nincsenek „szerepálmai”, az építészet területén, büszkén vallja, hogy egészen kis feladatokban is lehet nagyot alkotni. Például említette a győri Apor Iskolát, amely 12 ezer négyzetméterével igazán impozáns épület, de dolgozott már egy 20 négyzetméteres erdélyi fa kápolna belső terének tervein is. Mindkettőt ugyanazzal az odafigyeléssel és szakmai alázattal kell végigvinni - mondta. Természetesen azt sem rejtette véka alá, hogy felkérést már utasított vissza, mivel véleménye szerint léteznek vállalhatatlan feladatok.
Amint azt a bevezetőben említettem Czigány Tamás oktat a győri egyetemen, de Budapesten a Mesteriskolában is dolgozik. Nehezen tudja összeegyeztetni a tervezési feladatokat a tanári munkával, de eddig sikerült ezeket egymás mellett vinni. A Mesteriskoláról azt kell tudni, hogy nem egy, a hivatalos oktatási rendszerbe tagozott intézményről van szó, hanem inkább egy szabad iskoláról, amely ugyan nem ad diplomát, de szakmai presztízse annál nagyobb. A kétéves kurzuson olyan fiatal építészek vehetnek részt, akik már két éve dolgoznak a szakmában. Hatalmas a túljelentkezés, de kétévente mindössze húsz hallgatót vesznek fel, alapos válogatás után. Az itt tanítók kiválasztása is szigorú, az úgynevezett Tanulmányi Bizottság választja ki és kéri fel őket, szám szerint tíz oktatót. Vidékről mindössze ketten vannak, rajta kívül még a pécsi Getto Tamást érte ez a megtiszteltetés.
A kétéves képzés során a hallgatók előadásokon vesznek rész, amelyeken megismerkednek a társművészetekkel, pályázatokat készítenek közösen az oktatókkal, meglátogatnak fontos épületeket és tanulmányi utakon vesznek részt. Mindez a felsorolás persze ennél sokkal izgalmasabb és érdekesebb, de a tematikája leegyszerűsítve ez.
A neves építész több szakmai díjjal is rendelkezik, amint említettem az Ybl-díjat is elnyerte már. Mégsem értékeli túl ezeket a rangos kitüntetéseket, úgy gondolja, hogy a hétköznapok között ezek az elismerések képezik az ünnepeket, de aztán minden megy tovább. Egyet kivéve, még jobban és még nagyon innovációval kell dolgozni, hiszen a kitüntetések nem csak szimplán elismerések, hanem köteleznek is valamire – a még színvonalasabb munkára.
A tervezés és az oktatás csapatmunka, ezt „ellensúlyozza” egy olyan tevékenységgel, amely valóban egyéni, ez a fotózás. A hobbi gimnazista kora óta tart és építészként is nagy hasznát veszi, hiszen az objektíven túl egy teljesen más világ található. Mindenesetre a közös a két tevékenységben, az építészetben és a fotózásban a fény, amely Czigány munkáinak is fontos eleme.
Archívum
Hozzászólások