Ibi, te bitang, ó!

2014. december 10. szerda, 06:54 Jegyzet
PDF
Az eredeti zeneszám persze Tibiről szólt, de ennyi csúsztatás talán még belefér. A zseniális előadó, Psota Irén talán megbocsát érte, nem is szólva a zeneszerzőről, Tomsits Rudolfról, meg a szövegíróról, Szilágyi Györgyről. Tibit, meg a tangót (képünk illusztráció) most hagyjuk, itt van nekünk „ez” az Ibi, meg az a vihar, amit sikerült generálnia a helyi politikai vizes lavórban. Szép, na! Kár, hogy nem kabarétréfáról számolhatunk be, hanem magáról a valóságról.

Kisebb-nagyobb tömeget „lehazaárulózni” komoly bátorságra valló cselekedet. Vagy született, esetleg tanult ostobaság. Mindegy melyiket is nézzük, egy magára csak cseppet is adó képviselő ilyet nem tesz! Mert már maga a szó, a hazaáruló is az egyik legsúlyosabb kifejezés, ami létezik a szépséges magyar nyelvben. Lehetne itt irodalmi példákkal élni, ám egy olyan személy, aki ilyet könnyelműen kibök, úgysem értené!

Felesleges aztán zavaros nyelvtani magyarázkodásba bonyolódni. Nem is úgy gondolta, másképpen értette. Az ilyen zagyvaságok azonban csak mélyítik a gödröt, senkinek se legyen más irányú illúziója. Lassan, egy ilyen kusza eszmefuttatás mentén el lehet jutni odáig, hogy a „háza eladó”. Egyik legnagyobb kincsünkkel, anyanyelvünkkel viszont nem kéne ilyen silány szintig süllyedni.

Egy merész ugrással most ejtsünk szót egy volt főnökömről. Aki nem cseppnyi malíciával szokta mondani: „Ha valamit nem tudsz, kérdezz nyugodtan!” Valaki szólhatott volna „ennek” az Ibinek (nem Tibinek), hogy akinek vaj van a fején, ne menjen a Nap alá, fedetlen fővel. Maradjon az árnyékban, az neki kedvezőbb, még ha ott sötétebbnek is látszik. Sikítani (értsd: sikkasztani) csúnya dolog. annak ellenére is, ha már elévült, büntetőjogi szempontból. Akadnak el nem múló bűnök, már erkölcsi értelemben véve. Bár a morál szó nem mindenkinek jelent ugyanazt. Ki honnan jött, lelke rajta!

A demokrácia konkrétan felénk nem tananyag, bár aki kijárt néhány iskolát, nem csak faiskolát, annak lehet róla némi fogalma. Lemondani tudni kell. Avval szolgálva a választók akaratát. Nem mások vállán felkapaszkodni a képzeletbeli uborkafára. Furcsa jelmondatokat onnan szertekiáltani meg végképp szánalmas dolog.

„De te bitang, de te bitang nem akarod” – szól a tangó. Tibit személyesen nem ismerem. Ibiről sajnos tudom, kiről van szó. Háttal nem kezdünk mondatot, egy régi tanítás szerint, amit már megcáfoltak. Hát, ennek az asszonynak a főnökeit nem irigylem. Helyette is szégyenkezhetnek. Nem is beszélve Tibiről, akire szintén rossz fényt vet!  
        
 

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés