Joci meg a foci

2015. november 22. vasárnap, 18:26 Bereczki Lajos Jegyzet
PDF
Kijutottunk a soron következő labdarúgó EB-re, tegyük hozzá 42 év után, szóval hurrá! Apró szépséghiba, hogy más sportágakban ez nem elvárás, hanem szinte kötelező, érmekkel, komoly helyezésekkel. Labdarúgóink jutalma nem is maradt el, a legjobbak 40 millió, a kevésbé sokat szereplő (perceket!) válogatott játékosok valamivel több, mint egy millió forinttal gazdagodtak a torna végén.

Most nem menjünk bele abba, hogy valóban megújult-e a magyar labdarúgás, hiszen a vak is látja, hogy továbbra is vergődés, nyomorult „pöcifoci” zajlik a honi pályákon, Európa élmezőnyétől, annak szakmai színvonalától játékos és edző szinten is fényévekre lemaradva. 

Ennek ellenére rengeteg, talán minden eddiginél több pénz ömlik a labdarúgásba. Elintézhetjük azzal, hogy a „Vezér” kedvenc sportja, hát áldoz rá, támogatja, jobbára az adóforintjainkból (bár ő ezt nem ismeri el.) Sokmilliárdos kazánház a’ la Makovecz, elvégre télen fűteni kell a fránya pályát, mert még befagy.

Stadionprogramok, akadémiák (már a kifejezés is vérfagyasztó.)
Mindeközben Magyarországon a végtelenül színvonalas első osztályban zajló meccseknek lehetünk szemtanúi, melyre már a közönség is kimondta az ítéletet, távol marad ezektől. Íme, a hétvége statisztikája: 

A 16. forduló nézőszámai:

Paks–Haladás 2–0 1078 néző

Bp. Honvéd–Újpest 1–2 1500 néző

Békéscsaba–Puskás Akadémia 2–1 632 néző

Videoton–Vasas 2–0 1616 néző

DVSC–DVTK 1–0 2000 néző

MTK–FTC 1–0 2114 néző

Segítek, összesen 9940 néző izgulhatta végig a forduló mérkőzéseit. Szóval mindannyian elférhettek volna egy "szerény" kis stadionban. Persze, most mondhatná valaki, hogy nem volt éppen futballidő. Erre viszont az a válasz, hogy valószínűleg Svédországban, Dániában és Angliában sem volt jobb, de ott valahogy egy meccsen többen összejöttek a lelátón. 

Szóval lehet itt változásról regélni, meg a magyar foci feltámadásáról, de ezt egyszer el kellene végre becsületesen kezdeni. Nem feltétlenül játékosoknak szánt milliókkal, még akkor sem, ha azt történetesen az UEFA vágja hozzánk. Nem feltétlenül kötelező iskolai (bocsánat, ajánlott) labdarúgás órákkal. Alázattal, szerénységgel, ahogy azt néhány előttünk rangsorolt európai csapat játékosai teszik, mikor a munka után lemennek egy kicsit edzeni. Utána jöhet a séró belövése és a győztes meccs utáni dajdaj az öltözőben.

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés