December 3-án találkozhatott a pécsi közönség Paolo Paronival, a rendkÃvül sokoldalú, fiatal karmesterrel a Pannon Filharmonikusok Szimfonikus titkok cÃmű koncertjén. A Prokofjev, Franck, Rahmanyinov mesterhármas levezénylése után kis szünet után Paroni újrázni fog Pécsett. Ugyanis néhány hónap múlva vissza fog térni a Kodály Központba, egy fÅ‘ként olasz zeneszerzÅ‘k műveibÅ‘l összeállÃtott műsorral. A szimpatikus művésszel (képünkön) a decemberi tapasztalatokról és az áprilisi koncertrÅ‘l beszélgettünk.
- Hogyan került kapcsolatba a Pannon Filharmonikusokkal?
- Jó néhány évvel ezelÅ‘tt a Crescendo Nyári Akadémián találkoztam Vass Andrással, ahol mindketten dolgoztunk annak idején. Lassanként barátok lettünk, Ãgy kerültem kapcsolatba a zenekarral is. Nem sokkal késÅ‘bb nagyon kedvesen meg is hÃvott Pécsre, én pedig hosszas elÅ‘készÃtés után nagy örömmel fogadtam el az invitációt. A zenei világban a találkozást nem követi azonnal meghÃvás, elÅ‘ kell rá készülni. Nekem is jobban meg kell ahhoz ismernem a másikat, a szakmai közeget, nem szabad és nem is lehet elkapkodni a döntést.
- Beszéljünk a december 3-ai koncert programjáról. Két nagy orosz zeneszerző egy-egy művét és César Franck egy darabját vezényli. Mi fűzi össze őket?
- Mindhárom nagyszerű mű. Az én véleményem szerint mindhárom mestermű. Az elsÅ‘, Prokofjev Klasszikus szimfóniája, illetve a harmadik, Rahmanyinov Szimfonikus táncok cÃmű szerzeménye valamennyi nagyzenekar repertoárjába beletartozik. És mindhárom nagyon nehéz mű. A közös nevezÅ‘ többek közt a komplexitásuk, ahogyan megÃrták Å‘ket, emiatt a zenekarnak nehéz a feladata. Franck művét, a Szimfonikus variációkat talán nem mindenki gondolja mesterműnek, pedig egy gyönyörű darab, amit nagyon szeretek elÅ‘adni. Úgy gondolom, nagyon szép koncertnek nézünk elébe ma este.
- A programot Ön állÃtotta össze, vagy mások választották ki a műveket?
- Úgy fogalmaznék, hogy kompromisszum eredménye. Nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre. Főként Vass András tett javaslatokat, azonban a végső repertoár közös döntés alapján állt össze.
- Mivel elÅ‘ször játszik Pécsett, kÃváncsi lennék a véleményére a zenekart, a szólistát, illetve a koncerttermet illetÅ‘en!
- Nos, mind a három elképesztÅ‘. Kezdjük a zenekarral. Tudtam, hogy a városnak nagyon jó szimfonikus zenekara van, kiváló, magas szintű munkamorállal, amelynek nem okoz gondot nagy, nehéz művek elÅ‘adása. Most a saját szememmel és fülemmel tapasztaltam, hogy ez mind igaz. A zongorista, Báll Dávid szintén nagyszerű, elsÅ‘ alkalommal dolgozom vele is. Nagyon világosan képes kifejezni a zenei szándékát. Mint emlÃtettem, Franck művét elÅ‘ször adjuk elÅ‘ közösen, és az elsÅ‘ próbán egyáltalán nem beszéltünk egymással a zenérÅ‘l. Azonban végig nagyon szépen tartani tudtuk egymás ritmusát. Nagyon jól érti a komplexitást és ezt nagyon jól ki is tudja fejezni. Ami a koncerttermet illeti, rengetegen magasztalták már a terem akusztikáját. Csatlakoznék hozzájuk. Nagyszerű terem, nagyon könnyű játszani benne, a hangok nagyon lágyan szólnak benne. Sok helyen megfordultam már, de azt kell, hogy mondjam, ez a koncertterem az egyik legjobb, ha nem A legjobb, amelyben felléptem.
- Ha jól tudom, áprilisban vissza fog térni Pécsre. Akkor milyen műsorral örvendezteti meg az itteni közönséget?
- Nagyon érdekes program lesz, alapvetÅ‘en olasz zeneszerzÅ‘k műveibÅ‘l összeállÃtva. A koncert kezdetén egy Corelli művet, egy concerto grosso-t hallhat a kedves közönség, a hangverseny végén pedig egy Respighi darab fog elhangzani. Tehát barokkal kezdÅ‘dik és 20. század eleji művel fejezÅ‘dik be. A Corelli mű után Mozart D-dúr zongoraversenyét fogjuk elÅ‘adni, amely az egyik kedvenc zongoraversenyem. A koncert szólistája nem más lesz, mint Bogányi Gergely. A hangverseny második részében még két olasz zeneszerzÅ‘ műve fog elhangzani. Az egyik nagyon hÃres darab, a már emlÃtett Respighi Róma kútjai, a második egy kevésbé hÃres, de nem kevésbé nagyszerű mű, Casella Itália cÃmű rapszódiája, egy másik szimfonikus költemény.
