Lúdas Matyi: amikor a kettő több, mint a három
Lúdas Matyi története idÅ‘tlen mese, amely most a Bóbita BábszÃnház szÃnpadán elevenedik meg kicsit újraértelmezve, Szálinger Balázs szövegkönyve alapján Markó Róbert rendezésében. A rendezÅ‘vel beszélgettünk a bemutató után többek közt a hatalom természetérÅ‘l, a népiesség mai jelentésérÅ‘l és a kritikai gondolkodás fontosságáról. (Fotó: Bóbita BábszÃnház)
- Hogyan született meg az ötlet, hogy Lúdas Matyit rendezz?
- Amikor Sramó Gábor megkeresett a következÅ‘ Bóbitás évaddal kapcsolatban, hamar megállapodtunk, hogy Lúdas Matyit szeretnék rendezni. Ezért elolvastam a jelenleg létezÅ‘ Lúdas Matyi szövegkönyveket, és kettÅ‘ között hezitáltam. Az egyiket Tasnádi István, a másikat Szálinger Balázs Ãrta. Szálinger Balázs szövegeinél nagyon tetszik az a lÃra és a hétköznapiság között levÅ‘, szabadvers-szerű, de köznapi nyelvezet, amit Å‘ anyanyelvi szinten beszél. A Lúdas Matyi-adaptációja esetében is inkább ez a szövegminÅ‘ség tetszett meg, mint a darab történetvezetése. Végül Balázs változatára esett a választásom – a tavalyi évben a szombathelyi Mesebolt BábszÃnházban Veres András rendezéséhez készült ez a szövegkönyv, Szálinger azonban nekünk tulajdonképpen egy új darabot Ãrt a szombathelyi alapján, különösen ami a történet második felét illeti.
- Ezek szerint sok mindent meg is változtattatok.
- A nyelvi regisztert megtartottuk, de mÃg a szombathelyi változatban Matyi három mesterhez megy el, nálunk csak kettÅ‘höz, illetve a három verés helyett a mienkben csak kettÅ‘ szerepel. Az anya szerepe is jelentÅ‘sebb hangsúlyú a Bóbitában a szombathelyi elÅ‘adáshoz képest. És ami a legfontosabb, hogy feltesszük azt a kérdést, mi lesz azután, hogy Matyi hatalomra jut.
- Boráros Szilárd régi alkotótársad, terveződ, a Lúdas Matyit is együtt jegyzitek, ráadásul az első pillanattól, a darabválasztástól együtt tudtatok dolgozni a darabon. Ez mit eredményezett?
- A Matyi könyörületességét megmutató nagyon fontos momentum, a három helyett kettÅ‘ verés Szilárddal közös beszélgetések során kibontakozott gondolat volt. Engem alapvetÅ‘en az érdekelt ebben a darabban, hogyan működik a hatalom, és hogyan torzÃtja el az ember személyiségét. Ehhez pedig témájában nagyon jól passzol a Lúdas Matyi. Abból a gondolatból indultunk ki, hogy valaha Döbrögi is biztosan tehetséges és jóakaratú fiatalként indult, csak a hatalom, ha akarjuk, ha nem, deformál. ErrÅ‘l is sokat gondolkodtunk Szilárddal közösen, ezek az elmélyült beszélgetések nem mindig általánosak egy tervezÅ‘vel való munka során. Magában a próbafolyamatban is aktÃvan részt vett Szilárd, több, mint felénél itt volt a Bóbitában. Egyrészt azért, mert folyamatosan készült az elÅ‘adás tárgyi világa, a dÃszlet, a jelmez, a bábok, de másrészt bent is volt a próbákon. Ha az ember nem otthon rendez, hanem egy másik városban, ráadásul ott is lakik a szÃnházban, a négykor vagy hatkor befejezÅ‘dÅ‘ próbák után is aktÃvan benne tud maradni a munkában, akár egy kávézó- vagy kocsmaasztal mellett. Ezekben az esti beszélgetésekben volt Szilárd nagyon jó partner számomra, nagyon sokat épÃtkeztünk a másnapi próbára, vagy megbeszéltük, hogy milyen irányba lehetne továbblépni.
- A Lúdas Matyiban a népmesei szerkezet az egész darabban áll, amit megerÅ‘sÃtettetek népművészeti elemekkel, ugyanakkor kortárs eszközök, közéleti áthallások vannak benne.
- Amint mondtam, a hatalom természete az egyik téma, ami foglalkoztat, a másik pedig inkább formai, mint tartalmi dolog. Azt szeretném megtalálni és kifejezni, hogy 2018-ban mit jelent az, hogy valami magyar, illetve népies. Nyilván nem a matyóhÃmzést jelenti, meg azt, hogy népdalokat éneklünk a szÃnpadon, mert az – fÅ‘leg a gyerekek számára, akik más ingerszinten mozognak – nem annyira kézzelfogható. Ebben az elÅ‘adásban képzÅ‘művészetileg, valamint fÅ‘leg zeneileg és mozgásában mutatkozik meg, hogy ezt az emlÃtett népiséget, a néphagyományt kortárssá tegyük. Azt hiszem, a zenében egyértelműbben jelentkezik, a táncban talán kicsit közelebb van az autentikushoz, mint a kortárshoz, de a formai kérdésünk ez volt a Lúdas Matyival kapcsolatban. A népiség képzÅ‘művészeti oldalát illetÅ‘en pedig azt gondoltuk Szilárddal, hogy az a népi, ami otthon van. És ha már a köznapiságnál tartunk: aktuálpolitikai vonatkozása annyi van ennek a Lúdas Matyinak, amennyi Fazekas Mihály Lúdas Matyijának is van. A 19. században ezt a művet politikai szatÃraként lehetett értelmezni. És rá lehet olvasni a történetet a jelenlegi és a mindenkori politikai rendszerre is: bizonyos erÅ‘k hatalmon vannak, alattuk pedig bizonyos néptömegek, és ami érdekes, hogy mi történik, ha a kettÅ‘ helyet cserél. Az aktuálpolitizálástól próbáltuk magunkat távol tartani. Azonban úgy éreztem, hogy bizonyos pontokon jó elhelyezni direktebb utalásokat is, mert abban változatlanul hiszek, hogy akkor jó egy elÅ‘adás, legyen szó gyerekeknek vagy felnÅ‘tteknek szóló elÅ‘adásról, ha rétegzett, vagyis minden korosztálynak kÃnál felfedeznivalót. A gyerekszÃnházban az alsó korosztályt kell megtalálni, ez a Lúdas Matyi esetében a négy-öt éves kor, és az a fontos, hogy a nagycsoportos óvodás értse meg primer szinten a történetet. Számára történjen meg az, hogy adott egy gonosz ember, akit egy jó ember legyÅ‘z és a jó ember lesz a fÅ‘nök. InnentÅ‘l felfelé pedig mindenkinek: a kamaszoknak, fiatal felnÅ‘tteknek, idÅ‘sebbeknek legyen olyan olvasat, ami fontos, átélhetÅ‘ számukra.
- Az előbemutatók során hogyan reagáltak a gyerekek a darabra?
- Középső és nagycsoportosok, általános iskolás másodikasok és negyedikesek is voltak a nézők között. Az óvodások szerencsére megértették a történet primer szintjét. Mindenkinek Lúdas Matyi volt a kedvence, és Döbrögi volt a legkevésbé szimpatikus, és ez a korosztály volt érdekes módon az, amelyik a leginkább számon kérte a harmadik verés hiányát. De amikor az egyik beszélgetésben feltettük nekik a kérdést, hogy ha te megvered a testvéredet és ő azt mondja, hogy háromszor fogja visszaadni, jogosnak érzed-e, akkor ők is kapcsoltak és elindult valamifajta kritikai gondolkodás. A másodikasok és a negyedikesek pedig szinte a teljes komplexitásukban értették a történetet. Volt például egy olyan iskolás nézőnk, akinek az édesapja elmesélte, hogy a gyerek két nappal az előadás után azzal a kérdéssel ébredt, hogy miért mondta azt Matyi, hogy a nép őt választja, amikor nem választotta meg senki, hanem ő maga nevezte ki saját magát uralkodónak. Nekem ezek a visszajelzések nagyon fontosak, mert azt jelentik: nem az történt, hogy a gyerek megnézte az előadást, hazament és elfelejtette, hanem két nap múlva is ott motoszkál benne egy nagyon fontos, az előadás által felvetett kérdés. Ezért vagyunk itt, ezért csináljuk az egészet: hogy kritikai gondolkodásra serkentsünk, hogy megmutassuk, hogy ne csak az ösztöneink szerint cselekedjünk, hanem valami felettes ént működtessünk. Az igazi vizsga persze most jön, amikor minden nap sok-sok fáradt kisgyereknek játsszák a Bóbitások az előadást.
- Az, hogy a darab az idÅ‘sebbek számára is tökéletesen élvezhetÅ‘, a verbális humornak köszönhetÅ‘. Ez csak Szálinger Balázs érdeme, vagy ti is kiegészÃtettétek a szöveget?
- Balázs azt mondta a bemutató után, hogy szerinte olyan lett a szöveg, mintha Å‘ egy jó pörköltet fÅ‘zött volna, amit mi még Ãzfokozóval megszórtunk. A poénok jó része a próbán kialakult saját ötlet, a szÃnészek ötletei alapján bekerült megoldás. Ez a verbális humor a kicsi gyerekek számára ismét nem a legérthetÅ‘bb rétegek közé tartozik, de a harmadik-negyedik osztályosok, visszajelzéseik alapján, már abszolút élvezték ezt a részét is.
- Mennyi időtök volt a próbafolyamatra?
- Augusztus végén kezdtük el, de elég gyors munka volt, mert idÅ‘közben a Bóbita többek egy horvátországi fesztiválon járt, ahonnan dÃjat hoztak el. Én bizonyos szempontból jobban szeretek gyorsan dolgozni, mert ilyenkor sok felesleges kört megspórolunk, érezzük, hogy menni kell elÅ‘re. Másrészt a bemutató dátuma mindig egy óriási ösztönzÅ‘. Ebben az esetben a próbák alatt arra nem maradt idÅ‘, hogy nyugalom szállja meg az egész produkciót, de szerencsére a Lúdas Matyit sokat fogják játszani a következÅ‘ idÅ‘szakban a Bóbitában, és az ötödik-hatodik elÅ‘adásra meg is jön a kellÅ‘ biztonság.
- Mi vár rád a Lúdas Matyi után?
- A következÅ‘ stresszfaktor számomra a Magyarországi BábszÃnházak 14. Találkozója Kecskeméten, ahol a Bóbita ezzel az elÅ‘adással lép fel, ráadásul ez lesz a fesztivál nyitódarabja október 3-án (ahol nagyon jó fogadtatásban részesült az elÅ‘adás - a szerk.). Itt egy másik, gyÅ‘ri elÅ‘adásommal, A halhatatlanságra vágyó királyfival is szerepelek, aztán pedig GyÅ‘rben, a Vaskakas BábszÃnházban – ahol a főállásom van – fogok az Óz-ból az egy szÃnes, szélesvásznú elÅ‘adást rendezni a nagyszÃnpadon.
ArchÃvum
