Kultúrában utazunk

U.T.: Ahogy az összes többire, olvasópróbán került a kezünkbe a szöveg, nem emlékszem, hogy Mohácsi János rendező különösebben magyarázta volna, hogy miért ezt a művet próbáljuk, egyszerűen nekiálltunk  és kész. A rendezői felfogásról annyit azért tudni kell, hogy az első olvasópróbán, sőt még néha a premieren sem lehet még tudni semmit, hiszen a szöveg folyamatosan a próbák során változik. Az eredeti sokszor csak nyomokban marad ugyanolyan, mint  a  legelején. Egyfajta organikus fejlődésen megy keresztül, ettől lesz különleges és más az előadás, ettől kap többlet töltést.

H.A.: Az Elveszett levelet egyébként már az egyetemi színpadon is játszották két éve, amit Rusznyák Aladár fordított. Ezt az előadást éppen láttuk, úgyhogy volt egyfajta előzetes képünk a műről.

P.R.: Egyébként megjelent az Elveszett levél magyar fordításban?
U.T. Állítólag kilenc fordítás van kézen-közön Magyarországon, de erdélyi kollégáktól tudom, akik jól beszélnek románul, hogy egyik sem az igazi. Mert ennek a műnek van egy furcsa nyelvi humora, amit nagyon nehéz lefordítani.

H.A.: Nagy elismerés, hogy a szatmárnémeti színház igazgatója szerint Caragiale pont azt a hatást akarta elérni művével, amit mi a színpadon képviseltünk.

U.T.: Szerintem jól fogtuk meg ezt a fura balkáni, összevissza világot, amelyben természetesen nem csak a románok ismerhetik fel magukat, sőt…Van egy politikai vonulata is a darabnak, hiszen rendőrök, kapitányok politikusok jelennek meg benne, vagy például láthatjuk az ideiglenes állandó bizottság tagjait. Eleve adott tehát a közeg, amibe helyezik a figurákat és persze van egy komikus szerelmi háromszög benne, amely újabb kavarodásra adhat alkalmat.

H.A.: Ebben a rendezésben több zseniális húzás is van, például Mohácsi István javasolta azt, hogy Pál András és Kovács Zsolt  alakítson testvérpárt, bár az eredeti szereposztásban nem így volt. Ez egy apró változtatás, de szerintem nagyon fontos volt ez a viszony végig a darabban.

P.R.: Lehetett előzetesen arra számítani Tibor, hogy az általad alakított rendőr figurája ilyen sikeres lesz a POSzT-on?
U.T.: Valami sejthető volt, mert néhány kritikus már korábban kiemelte a játékomat, megdicsértek. Általában a fesztiválokon jól szoktunk szerepelni, míg mások izgulnak, addig minket inkább feldob a verseny hangulata, kapunk tőle egy plusz „löketet”. Mondjuk én személy szerint most kevésbé éreztem jól magam, mert az előadás alatt végig fájt a fejem, de tudtam, hogy meg kell csinálni a figurát, hiszen erre készültem idáig.

H.A.: A mostani POSzT-on a közepe felé kerültünk sorra, míg tavaly az elején. Akkor úgy voltunk vele, hogy adjunk bele apait-anyait és majd meglátjuk. Nem volt összehasonlítási alapunk, bár éreztük, hogy az Istenítélet nagyon jól sikerült. Itt azért láttunk egy-két előadást és volt idő kicsit a fesztiválhangulatot felvenni. A veszélye is ebben rejlett, hiszen a hajnali beszélgetések után azért másnap keményen kellett dolgozni.

P.R.: Tibor meglehetősen karakteres szerepeket játszik, ezek különleges színészi képességeket igényelnek. Illenek rád ezek a szerepek?
U.T.: Alkatilag vagyok ezekre a szerepekre alkalmas,  nincs semmi bajom velük, szívesen vállalok nem szokványos figurákat.

P.R.: Ebben a nagy forgatagban volt időtök előadásokat látogatni?
H.A.: Az Örkény Színház Kasimir és Karoline című című produkcióját szerencsére láttuk, amely szerintem is nagyon erős darab volt. Ma is úgy gondolom, hogy a Hámori Gabi teljesen rászolgált a legjobb női epizódszereplő díjára. De végtelen hosszan sorolhatnám a sort, hogy ki tetszett még. Egyszóval igazi színházi ünnepvolt ez a tíz nap.

P.R.: Mik a terveitek a nyárra?
H.A.: Játszunk Pécsett a szabadtérin, az Eldorádót, Bereményi Géza művét   - Pécsnek átírva, így az új mű címe „Az arany ára” lesz. Majd a Balikó Tamás által a híres Oscar című film színpadi átiratát, melynek főszerepét a mozivásznon Sylvester Stallone alakította, nálunk ezt Besenczi Árpád fogja játszani. És minő véletlen, Tibor ebben a darabban ismét egy karakteres szerephez jutott. Aki nyáron sem szeretne színházi élmény nélkül maradni, az feltétlenül látogasson el a Káptalan utcai szabadtéri színpadhoz, mert egészen biztos, hogy remekül szórakozhat a fent említett előadásokon.

P.R.: Ha mindketten játszotok a darabokban, akkor ebben biztosak is lehetünk! A Pécsi Riport és az olvasók nevében gratulálunk Urbán Tibornak a POSzt-os díjához, sok sikert és még több nézőt kívánok mindkettőtöknek a nyári előadásokon!