Tóth Mancitól a Guppi-ig: Pokorny Lia újra Pécsett
SzÃnház
Pokorny Lia a Bárka SzÃnház Szép ErnÅ‘ Lila akác cÃmű elÅ‘adásával lett ismert, s elismert szÃnésznÅ‘, amit Pécsett is játszottak 1997-ben tizenhárom alkalommal a Pécsi Harmadik SzÃnházban parádés szereposztásban - Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Kaszás GergÅ‘, Börcsök EnikÅ‘... Most újra Pécsett szerepel a Szikora János rendezte Guppi cÃmű elÅ‘adásban a Pécsi Szabadtéri Játékokon.- A Lila akácban Ön az egyik fÅ‘szerepet játszotta, hogy emlékszik vissza Tóth Manci szerepére?
- Ezzel a szereppel fogadott be a Bárka társulata, addig stúdiós voltam. Imádom a darabot, és ez volt az elsÅ‘ igazán komoly munka az életemben. A konfliktusokkal együtt is fontos volt az elÅ‘adás. Mi, szÃnészek hatalmas sikerként éltük meg a Lila akácot, én személy szerint pedig azt , hogy sikerült a szerepet úgy megformálni, hogy elÅ‘relépjek a pályámon.
- A Guppi, amivel 2010-ben Pécsre érkezett, már egy egészen más elÅ‘adás. Most egy olyan Pokorny Liát hÃvtak meg, akit mivel rendszeresen lehet látni a televÃzióban, Beugró cÃmű műsorban, már húzónévnek számÃt, bevonzza a közönséget.
- Különös számomra, hogy a tévét és a szÃnházat külön dologként kezeljük. Az a tévés produkció, amelyben játszom, olyan mintha csak egy szÃnházi munka lenne. KülönbözÅ‘ elÅ‘adásokban játszom, s ettÅ‘l nekem ez olyan, mintha egy szerep lenne a többi közül. Az ez esetben szerencsés dolog, hogy a televÃzió rögzÃti és sugározza. Nem vagyunk elkényeztetve sok tévés szereppel, az idÅ‘sebb kollegák is a filmekbÅ‘l váltak ismertekké, nem a szÃnházból. A tévés szerep hatására rengeteg embernek szerethetÅ‘vé vált a szÃnház, sok fiatalember is elkezdett szÃnházba járni a műsor miatt, olyanok, akik korábban unalmas, halott dolognak gondolták. Újra érdekes lett számukra az, hogy két ember áll a szÃnpadon, s beszélgetnek.
- A Guppi cÃmű elÅ‘adást az AranytÃz elnevezésű budapesti szÃnházban játszák, s most a Kulturális FÅ‘város évében a Pécsi Szabadtéri Játékok egyik produkciója lett. Megszerette annyira ezt a szerepét, mint Tóth Mancit egykoron?
- Tegnap azon gondolkodtam, hogy mitÅ‘l imádom ennyire ezt a szerepet. Vidákovics Szláven és Balikó Tamás a két partnerem, öröm velük játszani. Tegnap szinte 70 fokban álltunk a Horvát SzÃnház szÃnpadán, de a nézÅ‘k hÅ‘siesen kitartottak. Azért szeretem ezt a darabot, mert az esendÅ‘ségrÅ‘l lehet benne beszélni és a szeretetrÅ‘l. A Guppiban a szereplÅ‘m olyan szeretettel él, hogy nem veszi észre, hogy mekkora keresztet cipel a hátán. Annyi embert büntetünk azzal, ahogy létezünk, s nem vesszük észre, hogy folyton csak zsörtölÅ‘dünk. A Guppiban döbbenetes ez a szereplÅ‘: mindig reagál a dolgokra, és azt sehogy sem tudja elképzelni, hogy más is hibázhat rajta kÃvül, egészen megható, hogy mekkora szeretettel fordul más szereplÅ‘k és a világ felé.
- Ezzel a szereppel fogadott be a Bárka társulata, addig stúdiós voltam. Imádom a darabot, és ez volt az elsÅ‘ igazán komoly munka az életemben. A konfliktusokkal együtt is fontos volt az elÅ‘adás. Mi, szÃnészek hatalmas sikerként éltük meg a Lila akácot, én személy szerint pedig azt , hogy sikerült a szerepet úgy megformálni, hogy elÅ‘relépjek a pályámon.
- A Guppi, amivel 2010-ben Pécsre érkezett, már egy egészen más elÅ‘adás. Most egy olyan Pokorny Liát hÃvtak meg, akit mivel rendszeresen lehet látni a televÃzióban, Beugró cÃmű műsorban, már húzónévnek számÃt, bevonzza a közönséget.
- Különös számomra, hogy a tévét és a szÃnházat külön dologként kezeljük. Az a tévés produkció, amelyben játszom, olyan mintha csak egy szÃnházi munka lenne. KülönbözÅ‘ elÅ‘adásokban játszom, s ettÅ‘l nekem ez olyan, mintha egy szerep lenne a többi közül. Az ez esetben szerencsés dolog, hogy a televÃzió rögzÃti és sugározza. Nem vagyunk elkényeztetve sok tévés szereppel, az idÅ‘sebb kollegák is a filmekbÅ‘l váltak ismertekké, nem a szÃnházból. A tévés szerep hatására rengeteg embernek szerethetÅ‘vé vált a szÃnház, sok fiatalember is elkezdett szÃnházba járni a műsor miatt, olyanok, akik korábban unalmas, halott dolognak gondolták. Újra érdekes lett számukra az, hogy két ember áll a szÃnpadon, s beszélgetnek.
- A Guppi cÃmű elÅ‘adást az AranytÃz elnevezésű budapesti szÃnházban játszák, s most a Kulturális FÅ‘város évében a Pécsi Szabadtéri Játékok egyik produkciója lett. Megszerette annyira ezt a szerepét, mint Tóth Mancit egykoron?
- Tegnap azon gondolkodtam, hogy mitÅ‘l imádom ennyire ezt a szerepet. Vidákovics Szláven és Balikó Tamás a két partnerem, öröm velük játszani. Tegnap szinte 70 fokban álltunk a Horvát SzÃnház szÃnpadán, de a nézÅ‘k hÅ‘siesen kitartottak. Azért szeretem ezt a darabot, mert az esendÅ‘ségrÅ‘l lehet benne beszélni és a szeretetrÅ‘l. A Guppiban a szereplÅ‘m olyan szeretettel él, hogy nem veszi észre, hogy mekkora keresztet cipel a hátán. Annyi embert büntetünk azzal, ahogy létezünk, s nem vesszük észre, hogy folyton csak zsörtölÅ‘dünk. A Guppiban döbbenetes ez a szereplÅ‘: mindig reagál a dolgokra, és azt sehogy sem tudja elképzelni, hogy más is hibázhat rajta kÃvül, egészen megható, hogy mekkora szeretettel fordul más szereplÅ‘k és a világ felé.
Forrás: Pécs2010
ArchÃvum
Hozzászólások