Hét évtized közművelődési históriája, egy könyvben
2013. november 27. szerda, 10:20
Irodalom
Napjainkban, így 2013 végén, tucatszámra jelennek meg könyvek, amelyek nem képviselnek semmilyen, még mulandó értéket sem. Ezen lapfüzérek áradatában üde színfolt az a kiadvány, ami az elmúlt hét évtized könyvtártörténetének vázlatát adja, a pécsi közművelődési könyvtár nézőpontjából vizsgálva az események menetét. A „Pécs Város Közművelődési Könyvtárától a Csorba Győző Könyvtárig” című mű (képünkön a borító egy részlete látható), bizonyára nem lesz az olvasási lista élén. De fontos szeletét mutatja be a város kulturális históriájának.
Alig kicsivel hetven évnél régebben, egészen pontosan az 1943-as esztendő október havának első napján nyitotta meg kaput Pécs Város Közművelődési Könyvtára. A kerek évfordulónál nyomósabb érv nem szükséges, egy történeti áttekintés és bibliográfia elkészítéséhez. Mindezt meg is valósították a Csorba Győző Könyvtár munkatársai, szellemi erejüket egybefogva.
A mai alkotóknak legfeljebb köszönet jár a fáradozásaikért. Szemben a nagy elődökkel, akikről csak hálával tehetünk említést, mert létrehozták a baranyai megyeszékhelyen, az első városi közművelődési könyvtárat. Aminek vezetője a költőóriás, Weöres Sándor volt. Ha más nem, hát ez a név szinte mindenkinek jelent valamit, legalább egy gyermekekhez szóló költeményt. Miközben a poéta cseppet sem tartotta magát gyermekversszerzőnek, de ez is kiderül, ha felütjük az oldalak közül az elsőket.
Mint minden ilyen összeállítás, úgy a most említett szintén időrendbe foglalja a fontosabb eseményeket, ezzel engedve bepillantás az eltelt, különböző korszakokba, azok változásaiba. Az egyetlen kis szobától eljutva napjainkig, amikor a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületében, valóban szinte minden igényt kielégítő keretek között fogadhatják a látogatókat. Egy olyan világban, ahol a könyvkölcsönzés mellett számtalan új technikai vívmány, eszköz áll a felhasználók rendelkezésére, a XXI. évszázad elején.
Nem egy ember szellemi termékéről van szó
Természetesen, egy hasonló munka ritkán köthető egyetlen személyhez. Ebben az esetben is érvényesült a csapatmunka elve. Talán nem érdektelen felsorolni, kik is vettek részt az írásban, szerkesztésben. Az összeállításban működött közre: Gyánti István, Katona Anikó, Szabolcsiné Orosz Hajnalka. Az angol, a horvát, illetve a német fordítás készítői: Gátai Hajnalka, Gátai Zoltán, valamint Laufer Péter. Munkatársak: Kerekes Imre, Kiss Kármen, Kiss Zoltán, Sarbak Tímea, Zókáné Bozsik Anna. A bibliográfiát Gyánti István állította össze, azt Laky Judit ellenőrizte le.
Archívum
