Kultúrában utazunk

Hétfőn este Pécsett az Uránia Moziban ünnepélyes keretek között megnyílt az egyik legjelentősebb vidéki filmfesztivál, a CinePécs. Az est díszvendége volt Törőcsik Mari, aki már az első vetítésen szerephez  jutott mesemondóként, valamint Jiří Menzel, utóbbi a zsűri elnöki tisztét is betölti majd. A szeptember tizedikéig tartó eseménysorozatra Oscar-díjra jelölt filmeket is küldtek az alkotók, melyeket most itt Pécsett láthat először a magyar közönség.

 Pontban este hét órakor Keresnyei János, a Dél-Dunántúli Filmalap elnöke köszöntötte az Uránia Moziban szép számmal, megjelent érdeklődőket. Pécs város képviseletében Staub Ernő, a Pécs2010 Menedzsmentközpont ügyvezetője Ruzsa Csaba és Szekeres Dénes, a CinePécs fesztiváligazgatója mondott rövid köszöntőbeszédeket.  Ezek után Vezér Éva, a Magyar Filmunió vezetője hivatalosan megnyitotta a II. CinePécs Nemzetközi Filmfesztivált, ahol rangos alkotások fognak a nemzetközileg elismert zsűritagok és a nézők tetszéséért versengeni.

A hivatalos program egy igazán különleges alkotással indult, Szemző Tibor és Sári László kalauzolásával egy multimédiás utazást tehettünk Tibetbe, segítségükkel követhettük Kőrösi Csoma Sándor és másfél évszázaddal később Szemzőék útját Keletre. A Csoma operát, Törőcsik Mari csodálatos mesemondása tette mindenki számára értelmezhetővé és nem mellesleg egy varázslatos világot is megnyitott a néző számára. Álljon itt egy idézet a székely népmondát idéző szövegből:

„Háromszéken máig úgy tudják, ha Tibetországból Csoma Sándor
hazatér, ő lett volna egész Székelyföldön a király. Sokáig várták.
Vannak, akik most is várják.
Bizonyos, hogy mire megjárta a három világot, ő lett a
legokosabb ember, aki valaha élt. Itt királyok lesték a szavát, innen és
túl, sárkányok, lidércek, istenek, tündérek csodálták tudományát.
Mindent tudott az égi és földi világról, ismerte a poklok legsötétebb
zúgát.
Sokáig várták. Vannak, akik ma is várják.”

A film egyébként az élőzene varázsát is magával hozta, a Music Laboratory jóvoltából csodálatos akusztikus élményben is részünk lehetett. A lassan hömpölygő nyolcvanperces alkotás azonban szemmel láthatóan sok nézőt próbára tett a vetítés során. A dokumentarista és a rajzfilmes elemek mellett, vagy inkább alatt elhangzott, néhol furcsa, idegen nyelven megszólaló szövegek fokozták talán a képi hatásokat, de egészen biztos, hogy zavaró volt az, hogy nem lehetett érteni azok tartalmát.

Ezzel együtt a Csoma opera remek alkotás, nem véletlen, hogy több fesztiválon is díjazták már. Mindenképpen méltó nyitánya volt a II. CinePés fesztiválnak.