Különleges festmények gyűjteménye

Képzőművészet

Akik Csontváry Kosztka Tivadar festészetét szeretik, azoknak mindenképpen érdemes megnézniük a hétfőn, a pécsi Művészetek és Irodalom Házában megnyílt kiállítást (a kép a helyszínen készült). Mivel viszont különlegességről van szó, hát másoknak is érdekes lehet a dolog.

A Csontváry Kosztka Tivadar életművét taglaló szakmai vélemények szerint, a mester nevével visszaélve, évtizedekkel korábban elkészített hamisítványokat állítottak ki. Aminek jelenleg már semmilyen büntetőjogi felelőssége nincsen. Csupán arról van szó, hogy a Gegessi Kiss-féle gyűjtemény, amit az apa, Pál után jelenleg a fia, József óv, gondoz, feltehetőleg nem attól származnak, akihez eredetileg kapcsolták volna.

A festő-restaurátor, Velledits Lajos (kis képünkön, a mikrofonnál), a hét első napjának napnyugtája előtt, nyitóbeszédében hosszasan elemezte, milyen indokok alapján nem beszélhetünk eredeti festményekről. Mindehhez hosszú-hosszú kutatások vezethettek el, logikusan felépített gondolatrendszer alapján. Ennek tudatában, akár bátran hihetünk is a szakértőnek. Hiszen olyan aprólékosan járta körül a témát, ami után hitelesnek tűnik a véleménye.

A képeket vélhetően nem Csontváry Kosztka Tivadar festette, de éppen ez adhatta meg a varázsát

– Már réges-régen nem arról van szó, kinek a keze van a dologban – jelentett ki dr. Gegessi Kiss József, aki az egész kiállítás tulajdonosaként jelent meg a helyszínen. – Ha azt állítjuk, ezek nem Csontváry Kosztka munkái, akkor 99%-osnál nagyobb lesz a találati arányunk. Ezen már túlléptünk! Most az lenne a fő feladatunk, hogy ezt az összesen, mintegy 150 darabos gyűjteményt együtt tartsuk, illetve legyen kutatható, elemezhető.

A kollekciót bárki megtekintheti, a Széchenyi téren, a Művészetek és Irodalom Házában, egészen áprilisig. Azon pedig kár elmélkedni, vajon lehet-e közöttük eredeti kompozíció? A válasz lényegtelen, de talán a bizonyosan valódiakat megtekintve, teljesebb élményt kaphat mindenki a magyar művészet egy 1920-tól 1935-ig tartó szakaszáról. A Pécsett most megtekinthető ötven „műremek” elsősorban gondolatébresztő, nem az igazságot kereső festményeket mutat be.