Csodás hangzás és zajos sikerek – véget ért az idei Tavaszi Fesztivál

Zene

Az év első fesztiválján vagyunk túl és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Pécsi Kulturális Központ által szervezett idei rendezvénysorozat is magas színvonalú és közönségszórakoztató előadásokat hozott. Mindezt jól érzékelteti a zene iránt érdeklődők tömege a Kodály Központ előcsarnokában és nézőterén szinte az egész fesztivál ideje alatt.

A mintegy három hetes, március 17-től április 5-ig tartó fesztiválon a több mint egy tucat fellépő igen széles zenei palettát kínált az igényes muzsika iránt érdeklődő közönségnek. Hallhattuk Palya Bea lágy, letisztult, érzelmes dalait fotelos koncertjén, a Nemzetközi Jazz Hétvégén Babos Gyula és csapata ismét bebizonyította, hogy a hazai jazz élet megkerülhetetlen tényezője, a francia nagybőgős társulat, a L'Orchestre de Contrebasses pedig egy olyan színpadi performansszal lépett színpadra, mely szemnek és fülnek egyaránt felejthetetlen élményt nyújtott.

A Jazz Hétvége második napján Harcsa Veronika ezúttal is ámulatba ejtette közönségét legújabb formációjával, a Bin-Jippel. A falak is kibírták a súlyos mélyekkel, és nem kevés elektronikával operáló nu-jazz hangzást, a lüktetés a szünet utánig kitartott...

Trilok Gurtu és zenekara talán a fesztivál legjobban várt fellépését produkálta. A lehengerlő dobfutamok és a különböző ütős hangszerek mellett hangtálak és éteri hangzású vízcseppek is szerephez jutottak. Jan Garbarek vendégjátéka pedig igazi, meleget adó parázslással töltötte meg a telt ház faburkolatát.

A Csík Zenekar Ferenczi Györggyel és a Rackajammal egy olyan közös koncertet produkált kiválóan ötvözve a népzene autentikus értékeit a pop- és rockzene sodró erejével, melyet szűnni nem akaró, dörgő vastapssal köszönt meg a Kodály Központ nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség. A Talamba ütőegyüttes előadása igazi zenei csemegének bizonyult. A mintegy félezer különböző ütőhangszer megszólaltatását remekül kombinálták nem kevés humorral és játékossággal.

A Quimby színházi és zenei szárnyalása, a kihagyhatatlan kedvencek mellett komoly hangsúlyt kapó finomabb számok, a dalok között elhangzó humoros, abszurd, vagy éppen filozofikus ihletettségű párbeszédek és jelenetek nem csak a zenekar rajongóinak nyújtottak maradandó élményt.

A Kft könnyekre fakasztó, nevetőizmokat sem kímélő sztorizása, és saját költeményeik szavalása közti időintervallumokban felcsendülő ősrégi slágerek egyszerre adták az időutazás élményét, ugyanakkor még mindig aktuális filozófiával töltötték meg a hallgatóság lelkét. Megtudhattuk, hogy az emberek azóta talán csak még inkább bábuvá lettek, valamint hogy „aki szívből él, az élből szív.”

A The King's Singers hat énekese a legfinomabb hangokat is teljes tökéletességgel és egyedülálló humorral szólaltatták meg erősítés nélkül, egy-egy szál kottaállvánnyal, puritán valóságukban varázsolták el a közönséget. Az elsősorban angolszász népdalok és slágerek átirataival érkező csapat dalaikban és előadásmódjukban igazi jópofa, brit modorosság tükröződött.

Megyesi Scwatz Lúcia, Mécs Károly és Jandó Jenő közös irodalmi és zenei estje Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából méltó főhajtás volt a zenei óriás előtt a Dominikánus Házban. A fesztivált az újabb nívódíjjal kitüntetett Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar nagy sikerű, telt házas koncertje zárta.

Az EKF év kulturális zsongását követően, az idei fesztiválév kezdetének üde színfoltjává tudott válni a kimagasló színvonalú előadókat felvonultató, ugyan kevesebb forrásból gazdálkodó, de mégis hangos közönségsikert arató Pécsi Tavaszi Fesztivál. Jó például szolgálhat az esztendő további fesztiváljainak megrendezéséhez a kultúrfővárosi évad utáni időszakban.