Kultúrában utazunk

Tavaly egy új filmforgalmazási rendszer született, neve Magyarhangya. A héten a megálmodói körbejárják az országot, Pécsre is ellátogattak. Az egyik alapítóval, Csikós Gergővel (képünkön) beszélgettem múltjukról, koncepciójukról, törekvéseikről.

A Magyarhangya nevét először talán tavaly novemberben hallhatta a szélesebb közönség, amikor bemutatásra került a Kispál búcsúkoncertjéről készült film, a Napozz Holddal. Az alkalom különlegessége az volt, hogy csak egyetlen egyszer, az ország több mozijában egyszerre, digitálisan vetítették le a filmet és az emberek tódultak rá. Most a hangyák még jobban szeretnének bekerülni a köztudatba: május és június hónapban hat különleges, tavalyi fesztiváldíjas filmet forgalmaznak, amik csak a hangyaPASS#01 elnevezésű bérlettel látogathatók, Pécsett az Urániában szerezhetők be. Ennek népszerűsítését vállalták magukra a szervezők, országjárással. Csikós Gergőt, a pécsi származású alapítótagot kérdeztem.

- Mi és pontosan ez a Magyarhangya, mit kell tudnunk róla?

- A Magyarhangya egy független filmforgalmazó mozgalom, körülbelül 10-20 fiatalból szerveztük meg. Gyakorlatilag a Helyzetek és gyakorlatok című filmforgalmazó pályázatból nőtte ki magát, ami a Filmklik kiírása volt 2010 tavaszán. 10 film forgalmazására lehetett jelentkezni diákkorú csapatoknak, tehát a feladat az volt, hogy a műveket el kell juttatni a közönséghez. Ennek a pályázatnak két eredménye és nagy előnye volt. Az egyik eredmény az volt, hogy a filmforgalmazás viszonylag zárt és hozzáférhetetlen körébe kb. 30 lelkes fiatal betekintést nyerhetett; szembesültünk a problémákkal, de ugyanakkor észrevettük a lehetőségeit is ennek a szakmának. Észrevettük, hogy a résztvevői, hagyományos forgalmazói nem képesek változtatni. Nem azért mert nem akarnának, hanem mert teljesen ellehetetlenedett a filmforgalmazás is. A másik nagy előnye pedig az volt, hogy a mozisok is észrevehették, létezhet egy másik út, egy kiút a problémás helyzetekből és ebben akár partnerek is lehetnek.

- A Magyarhangya mozgalom magyar találmány, vagy vannak külföldön is hasonló szerveződések?

Ebben a formában egyáltalán nincs példa rá. Én voltam kint több filmfesztiválon, konferencián, ahol erről beszéltem az összes többi európai független filmforgalmazóval és részleteiben próbálnak ők is változást létrehozni. Egész Európára jellemző, hogy a filmforgalmazói szakma agonizál, de ilyen formában, ilyen gyökeres változtatást ők sem képesek megtenni. Ehhez fel kellett ismerni a megoldást, hogy itt fiatalokra van szükség, akik már más csatornákon, máshogy kommunikálnak, és igazán ismerik a saját generációjuk értékrendjét. Tehát meg kell fordítani az egész rendszert.

- Kb. egy éve alakultatok. Hány tagot számláltok?

- Négyen vagyunk, akik éjjel-nappal ezzel foglalkoznak, a „menedzsment”, de nincsenek leosztva a szerepek, és 14-17-en vannak, akik szintén nagy erővel dolgoznak, ők mellette iskolába járnak meg dolgoznak, de amennyi idejük engedi, azt maximálisan erre költik. Ezen kívül vannak országosan Hangyabolyaink, jelenleg körülbelül 30-40 fiatal.

- Pécsett mennyien vagytok?

- Tíz lelkes lány van, még a Kispál-film alatt szerveztük le őket. Ugyanez a helyzet Szegeden, Cegléden, Esztergomban; Győrben és Szombathelyen most szerveztük meg és Egerben szervezés alatt van a csapat. 11 városban lesz vetítés, ebből 7 városban már működnek a bolyok. Azért hoztuk ezeket létre, hogy akik ugyanúgy a szívügyüknek érzik, hogy jó filmek eljuthassanak a mozikba és az élményként, normális körülmények közt juthasson el a nézőkhöz, azok tudjanak tenni érte. Mi ajánlunk egy modellt, egy lehetőséget, de ebben aktivizálódni kell. Nem fog másként működni, csak ha mi, fiatalok kézbe tudjuk venni a dolgokat. Ha megszerveződünk, akkor a közösség ereje képes arra, hogy befolyásolja ezeket a piacokat. A mozi örül annak, ha teltházzal vetít, főleg, ha ez művészfilm esetében valósul meg, örül, hogy nem foglaljuk hetekig a filmmel a termét, és megkapja a pénzét. A jogtulajdonost teljes mértékben kifizettük, önmagában az hatalmas, hogy vásároltunk erre a piacra. A néző is örül, hiszen ő mondta meg, hogy milyen filmet akar.

- Beszéljünk kicsit a filmekről. Az első bérlettel 6 filmet lehet majd megnézni. Mi alapján történt a szelekció?

- A filmek mindegyike 2010-es nagy fesztiváldíjas film. Beszereztük őket afesztiválokról és 20-25 fiatallal megnéztük a filmeket és úgy találtuk, hogy ez az a hat film, ami 2010-ből leginkább a fiatalokról szól és leginkább meg tudjuk szólítani vele a közönséget, a legfontosabb üzenettel rendelkeznek. És azon túl még szórakoztatnak is. A filmek csak a magyarhangya által kerülnek országos forgalmazásba. Ebben a forgalmazási modellben egyelőre a szűkösségre építünk: csak az adott időpontban, egyszer nézheted csak meg, csomagban veheted meg a filmet. A bérlet átruházható, tehát sokat nem számít, csak azt, hogy tudjunk kalkulálni, és biztonsággal tudjunk arra építeni, hogy kifizethetünk mindenkit belőle.

- Milyen további akciókat terveztek? Gondolom lesz a hangyaPASS-nak folytatása, de ezen kívül van-e egyéb tervetek?

- A legfontosabb tervünk, hogy a hangyaPASS#02-t szeptemberben, egy sokkal kedvezőbb időpontban fogjuk elindítani és annak a filmjeit már a közönség fogja kiválasztani. A bérletek tulajdonosai minden film előtt három előzetest fognak látni. Ott a moziban és utána facebookon is szavazhatnak, hogy a három közül melyik legyen a hangyaPASS#02 filmje. Ezek 2010-11-es filmek, szintén fesztiválsikerek. Ebből hosszútávon egy fenntartható, átlátható, rentábilis modellt szeretnénk varázsolni.

Ezen kívül nagyon örülnénk, ha minden városban eljutnánk az egyetemekre. Az ELTE-n valószínűleg össze fog jönni egy olyan együttműködés, hogy indítanak egy olyan kurzust, ahol a hangyaPASS#02 filmjeit fogják órákon átbeszélni. Ily módon egyrészt a kortárs filmművészettel ismerkedhetnek meg a hallgatók, amit a fiatalok kevésbé ismerhetnek. Másrészt pedig egy új forgalmazási modellt tudnak tanulmányozni ezzel. Végül van olyan tervünk, hogy a hangyabolyoknak és minden olyan fiatalnak, aki szívesen részt venne benne, szervezünk egy tábort nyáron vagy ősszel, ahová meghívnánk a mozitulajdonoskat is, hogy együtt leüljünk és agyaljunk, hogy mi lehet itt a jövő.

- Miért indultatok országos túrára?

- Mivel nagyon sok helyre nem tudtunk eljutni korábban, ezért jött létre ez a túra, ahol 11 várost végigjárunk öt nap alatt. A helyi sajtóval, a hangyabolyainkkal, valamint iskolásokkal találkozzunk. Nem szeretnénk, hogy az egésszel iskolai keretek között, „felülről” halljanak a diákok, hiszen az egésznek a lényege az alulról szerveződés. A személyes megkeresés még fontosabb, hogy egyetemi lapok írjanak róla, hogy egyetemi fórumok beszéljenek róla, az a legfontosabb. És ezt most az út során talán el tudjuk kezdeni kiépíteni.

- Jövő héten kezdődnek a vetítések. Utána már nem lehet bérletet vásárolni?

Még nagyon sok bérletet lehet venni, úgyhogy menjetek az Urániába értük. Május 24-én elkezdjük a vetítéseket, és utána a bérlet ugyan még vásárolható lesz, de már nem hat filmre fog szólni, mindenképp érdemes most megvenni.

hangyaPASS#01

Uránia Mozi

Május 24 20:00 A prímszámok magánya
Május 27 20:00 Enter the Void
Május 31 20:00 Attenberg
4. Mint hal a vízben
5. Vagyunk, akik vagyunk
6. Tilva Ros